Távol van tőlünk a csehek fővárosa, ám ugyanakkor közel. Manapság még inkább. Gondolhatjuk, nem is olyan nagy dolog ez digitális korunkban. Magához a munkához persze szükség van elkötelezett és megfelelő színvonalú közvetítőkre. Cseh-magyar viszonylatban e területen a múlt században kétségkívül Rákos Péternek a teljesítménye volt a legjelentősebb.

Az erdélyi románság helyzete a dualizmus korában, az elit viszonya a modernizálódó Magyarországhoz összetett és gyakran ellentmondásos probléma. Ezen írás szűk keretei miatt csak az abszolutizmusig mehetünk vissza: a Bach-rendszer egyes részeredmények (egyéni pozíciók, kitüntetések, a balázsfalvi görög katolikus püspökség érseki rangra emelése, tehát felszabadulás Esztergom alól) ellenére a románságnak sem kedvezett, a Schmerling-féle Provizórium viszont győzelmek időszakaként rögzült a történeti emlékezetben.

Bizonytalan vagyok benne. Néha úgy tetszik, mintha kedves ideám (mondhatnám romantikus megszállottságom), a Közép-Európa gondolat idehaza fokozatosan kiüresednék. Don Quijote-i szélmalom lett volna csupán? Elmúltak a nagy remények évei, amikor a történelem (ama nagybetűs) egyszer csak elhozta a változás lehetőségét. Fordult a világ.

Az Iglice Egylet 1998 áprilisi megalakulása óta kiemelkedő szerepet játszik a Prágában és környékén élő magyar, valamint részben magyar családok életében. Az egylet célja a magyar ajkú gyermekek nyelvi és kulturális fejlődésének támogatása, így lehetőséget teremtve számukra a magyar identitás megőrzésére és megerősítésére.

Életének nyolcvanadik évében 2025. január 17-én elhunyt Martin Pollack, a kortárs osztrák irodalom egyik legmeghatározóbb, legtekintélyesebb alakja. Az általa feldolgozott témák miatt, amelyek a közelmúlt tragikus közép-európai eseményeit tárják az olvasó elé, és az irántuk tanúsított nemzetközi érdeklődés miatt helyénvaló, hogy röviden mi is megemlékezzünk róla.

1975. január 21-én, azaz épp ötven évvel ezelőtt történt, hogy Esterházy-Mycielska Mária, befejezve földi pályafutását, a lengyelországi mieleci otthonában visszaadta lelkét a teremtőjének.Az életében fivére, János által csak „angyali jó Mariskának” nevezett Esterházy Mária halálának 50. évfordulója alkalmából szerettei, rokonai és tisztelői a kelet-lengyelországi Wiśniowa település templomában, iletve a Mycielski család itteni temetőkápolnájában gyűltek össze, hogy szentmisével emlékezzenek a hőslelkű asszonyra. De ki volt Esterházy-Mycielska Mária, akit az utókor „magyar-lengyel Antigoné” jelzővel tisztelt meg azon hősies erőfeszítés elismeréseként, amit fivére Esterházy János börtönből való kiszabadítása, majd halála utáni eltemetésének ügyében tett.

Milivoj Miki Roš, a sokoldalú személyiség íróként, forgatókönyvíróként, rendezőként és színészként van jelen a szlovén kultúrában. Nevének említésekor kisregények (Buffett), regények (A jézusi katapult és a Visszatérés az örökkévalóságból), képeskönyvek (A gyermek Miló kincse), mesekönyvek (A babiloni törpe és Így láttam a világot az asztal alól) jutnak az olvasó eszébe. Utóbbi alapjául szolgált annak a televíziós műsornak, amelyet ő rendezett. Emellett történelmi jellegű dokumentumfilmeket is készített, többek között a tengermelléki telepesekről a Muravidéken, illetve a muravidéki evangélikusok történetét mutatta be. Számos színházi előadásban szerzett színészi tapasztalatait kreatívan átültette filmes munkáiba. Főszerepet játszott Vlada Škafarja Apa című filmjében, illetve mellékszerepet Matjaž Ivanišin Oroslan című filmjében. Utóbbiért 2019-ben elnyerte a legjobb férfi mellékszereplőnek járó Vesna-díjat. 1990 óta folyamatosan dolgozik a Rábavidéken. Rendezői és szerzői munkájához szorosan kapcsolódnak a térségben végzett báb- és amatőr színházi sikerei. Több mint 60 előadást rendezett, melyeknek nagyrészt a forgatókönyvét is ő írta. Rendszeres munkatársa a Porabje újságnak, a szlovéniai Rábavidéki kalendáriumnak és a Szentgotthárdi rádiónak. 2015-ben Murska Sobota önkormányzatától a kultúra területén elért életműdíját vehette át. A...

A Hradec Králové-i kerületi bíróság néhány héttel ezelőtt, 2024. október 10-én rehabilitálta a csehszlovákiai kommunista egyházüldözés egyik legismertebb áldozatát, az 1950-ben törvénytelenül letartóztatott, fogvatartott és végül mártírhalált halt Josef Toufar čihosti plébánost, akinek neve a csehszlovákiai kommunista egyházüldözés egyik szimbolikus eseményéhez, a čihosti csodához kapcsolódik. Az atyát a templomában történt csodát követően tartóztatták le és a csehszlovák kommunista titkosszolgálat, az Stb emberei kínozták halálra, mártíromsága az egyházüldözés kezdetét jelentette Csehszlovákiában.

A szlovénok, a történelmi Magyarország egyik legkisebb lélekszámú etnikuma körében is jelentős a magyar vonatkozású szentek tisztelete. Ma is közös emlékezethelyként tekinthetünk Szent István, Szent László és Szűz Mária, a magyarok nagyasszonya személyére.

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy 2024. augusztus 5-én, életének kilencvenedik évében elhunyt Käfer István, a Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nyugalmazott intézet- és tanszékvezető tanára, a magyar-szlovák irodalmi kapcsolatok neves kutatója.Tanár Úr Budapesten született 1935. június 3-án. A második világháború éveire eső gyermekkora egy részét Érsekújvárott töltötte, 1945 tavaszán szemtanúja volt a város híres-hírhedt bombázásának is. A háború utáni első hónapokban megélte a Csehszlovákiában kezdődő magyarellenes intézkedéseket, de iskolaköteles kisdiákként a szlovák nyelv alapjait is itt sajátította el. Családjával nemsokára hazaköltöztek Budapestre, ahol folytatta középiskolai tanulmányait, majd felvételizett a budapesti egyetem bölcsészkarára, magyar-latin szakra. A felvételi bizottság, tekintettel arra, hogy kiderült, a jelölt ismeri a csehszlovák himnuszt, választás elé állította: felvételt nyer magyar-szlovák szakra, vagy vállalja a többéves sorkatonai szolgálatot. A felvételiző szerencsére az első lehetőség mellett döntött.Az egyetemen ismerkedett meg feleségével, Gabriellával (később sokunknak Gabi néni), akivel két gyermekük született, Gabriella és György, majd nyolc unokával és sok dédunokával örvendeztette meg őket a Jóisten. Két egyke gyermekként erre mindig is nagyon...