A 17. századi magyarországi cseh vagy szlovák nyelvű nyomtatványokban található énekek, versek, vagy kisebb rímes mondások szinte ismeretlenek a magyar szakirodalomban, annak ellenére, hogy a hazai kulturális örökség részét képezik, a Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány új kötete talán változtatni tud ezen.
A magyarországi nyomtatott könyvanyag szisztematikus, teljességre törekvő feldolgozása a Régi Magyarországi Nyomtatványok (1473-1670 I – IV. kötet Bp. 1971- 2012.) kézikönyv szerkesztőinek köszönhetően folyamatosan halad. Idén várható az ötödik kötet megjelenése, ezzel 1685-ig hozzáférhető lesz a kutatók és az érdeklődők számára a hazai nyomtatványok listája, részletes könyvészeti leírással. Ennek legnagyobb előnye (amellett, hogy teljes képet kaphatunk kulturális örökségünk egy szeletéről), hogy erre támaszkodva a teljesség igényével lehet elvégezni más, szintén jelentős, de kisebb részre korlátozódó kutatásokat.

A Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány új kötetében magunk is ebből a kézikönyvből indultunk ki, összegyűjtve a biblikus cseh (a 17. század első felétől Magyarország szlovák etnikai területein a protestáns felekezetek által használt liturgikus nyelv, amely az irodalmi nyelv szerepét is betöltötte) verses emlékeket. Mintául is e kiadvány egyik fejezete, A magyar nyelvű énekek és versek incipitmutatója szolgált. A cseh, biblikus cseh, vagy szlovakizáló cseh nyelvű versek szisztematikus összegyűjtése Käfer István ötlete volt, és hálás vagyok neki, hogy ezt a szép munkát elvégezhettem. Alig volt sejthető, hogy összesen 2335 verses emléket fogok találni 77 nyomtatványban.

A legrégebbi Magyarországon nyomtatott biblikus cseh verses emlék 1611-ben jelent meg Joannes Bocatius német nyelvű elmélkedésgyűjteményében (Olympias carceraria), és régi bölcsességet fogalmaz meg:
„Becsületnek, alázatnak,
nincs helye az udvarban,
talpnyalóknak és hazugoknak,
megy ottan a legjobban.” (Kovács Eszter fordítása).

Szinte minden, szlovákoknak szánt nyomtatványban található hosszabb, rövidebb vers. Ezek között vannak szlovák, cseh vagy ún. biblikus cseh nyelvűek, hazai és külföldi szerzők művei, eredeti alkotások, fordítások és átvételek. Műfajilag szintén sokfélék, többségük liturgikus vagy magánáhitati ének, verses imádság, de vannak köszöntőversek, gyászversek, tanító versek, sőt rövid verses drámák is (pl. párbeszédes ének, passió stb.). Bízunk benne, hogy repertóriumunknak köszönhetően ezek a versek bekerülnek a tudományos köztudatba, segítségével sikerül feltárni eddig ismeretlen kapcsolatokat más nyelveken írott versekkel. Hasznos lesz más forrásokból előkerülő biblikus cseh nyelvű versek azonosításához, töredékek meghatározásához. Kívánjuk, hogy minden érdeklődő forgassa haszonnal, és kérem, hogy jóindulatúan javítsák esetleges hibáit. Daniel Sinapius szavaival:
„Hogyan, s merre bujkálsz vétség,
hogy miattad érjen sértés?
Jobbítsd szívvel, hisz mi magunk
esendő, balga emberek vagyunk!
De aki a nyomdában látja,
ne hagyja a nyomtatásban.”
[Daniel Sinapius], Perlička dijtek Božijch aneb pokladnice duchownj rozličné drahé perlý … W Lewoči, nakladem Samuele Brewera, 1683.
(Kovács Eszter: Cseh és szlovák verses emlékek a régi magyarországi nyomtatványokban (17. század). Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány, Esztergom, 2022.)
Kovács Eszter