A magyar nyelv szerepe a Vendvidék templomaiban

Cikk megosztása

Cikk megosztása

Hazánk területén az 1910-es népszámlálás szerint Zala- és Vas vármegyék területén, a Vendvidéken 72.325, szlovén, illetve a korabeli szóhasználatban vend élt. A dualizmuskori nemzetiségi politikai a szlovénok magyar nyelvtudását és lojalitását a magyar államhoz elsődleges célként kezelte, ahogy így volt ez más magyarországi nemzetiségek tekintetében is. A magyarországi szlovénok kétharmada katolikus, egyharmada evangélikus vallású volt.

A muraszombati elit nagy része tisztában volt azzal a ténnyel, hogy az iskolában bevezetett magyar nyelvű oktatásnak, a tanítók és a növendékek segélyezésének kevés hatása lesz a teljes szlovén lakosság magyar nyelvtudására. A vendvidéki szlovénség vallásos, templomba járó volt. A szószékről elhangzó szótól így nagy hatást vártak.  A magyar nyelvű prédikáció bevezetésével a felnőtt lakosság is folyamatosan érintkezhetett volna a magyar nyelvvel, így az elemi oktatásból kikerülő gyermekek még akár szüleiktől is tanulhattak volna magyarul. Persze a szlovén anyanyelviség így sem tűnt volna teljesen el. A magyar nyelvű prédikáció bevezetésének gondolata a nyolcvanas évekre a született meg, de több évtizedes próbálkozás után sem tudott elterjedni hiszen az egyház ezt autonómiája sértéseként értékelte, ráadásul magyarul értő szlovén hívőből sem volt sok.

Az első magyar nyelvű istentiszteletre 1887 október 30-án került sor a battyándi (Puconci) evangélikus templomban.[1] Politika jelentőséget a kérdés azonban még sokáig nem kapott. 1892-től kezdve vált csak polémia tárgyává, amikor a szlovén egyházi ima- és énekeskönyvek lecseréléséről kezdtek cikkezni. Pusztai József mártonhelyi (Martjanci) tanító[2] kifejezetten e célból vend-magyarszövegű katolikus ének- és imakönyvet állított össze.[3] A könyv a Szent István Társulat nyomdájából került ki a szombathelyi püspök engedélyével.  A Muraszombat és Vidéke (MéV)hasábjain a papság és kántortanítók figyelmét is felhívták rá.[4] A kötet bevezetőjében Pusztai harciasan védte a hazai szlovén (vend) irodalom hazafias irányzatát.[5] A magyar nyelv fokozatos megjelenését támogatta, először csak a fiatalok énekeljenek magyar énekeket a templomokban, így lehetne egy-két évtized alatt áttérni a magyar nyelvű prédikációra.[6]

Mazaly Sándor,[7] szentbenedeki katolikus pap prédikált először magyarul. Ehhez a MéVis gratulált.[8] Mazaly minden harmadik vasárnap tartott magyar szentbeszédet, de a muraszombati plébánia már egy évtizeddel korábban próbálkozott magyar nyelvű prédikációval, évi négy alkalommal, de ez, érdeklődés hiányában, kudarcba fulladt. Pedig a muraszombati evangélikusok már minden harmadik vasárnap magyarul tartották az istentiszteletet. Tehát kijelenthető, hogy a szlovén evangélikus lelkészek és ezáltal gyülekezeteik nyitottabbak voltak a magyar nyelvű prédikációra. De azt a kijelentést kritikával kell kezelnünk, hogy a „[…] büszkén gondol végig a vend ajkú hallgató arra a magyar isteni tiszteletre, amelynek minden egyes szavát átérezte és megértette”, amellyel egy névtelen hozzászóló arra utalt, hogy az evangélikusok jobban tudnak magyarul, mivel az oktatási és nevelési rendszerük kevésbé volt olyan merev, mint a katolikusoké – tehát szerinte nyitottabb volt a magyar nyelvű oktatásra. Írásának intenciója az lehetett, hogy a katolikus egyház erőteljesebben képviselje a magyar nyelv elsajátításának gondolatát – „legyen a templom a magyarosítás eszköze” – legyen többször, ne csupán négyszer egy évben a muraszombati esperességben magyar nyelvű prédikáció; és emellett a helyi elitnek is politikai akaratot kellet volna kifejtenie ezügyben.[9]

Mazaly magyar nyelvű prédikációját mások is üdvözölték, azonban például a belatinci plébánia hozzáállását károsnak tartották, mivel a plébániához több olyan magyar nemzetiségű gazda is tartozott, aki nem beszélte a szlovén nyelvet, azonban mégis szlovén prédikációt kellett hallgatnia,[10] természetesen ennek a leginkább praktikus okai voltak. A belatinci plébános, Tóth László[11] nyílt levélben védte meg magát, szerinte a hazafiságot nem abban kell mérni, magyar nyelvű-e a prédikáció vagy sem. Nem is lett volna elegendő magyar a szentmisén, hiszen az alig ötven magyarul tudóból, jó, ha tízen ott lettek volna. A szlovén prédikációt mindig teli templom hallgatta. Az „[…] iskolában igaz magyarul tanítom a vallástant, de azt anyanyelvükön is meg kell magyaráznom s hogy azt meg is tudom tenni, mutatja az, hogy amit előadok, azt utánam el is mondják tanulóim: a közéletben pedig naponként érintkezem híveimmel és sem azoknak én velem, sem pedig énnekem ő velük nincs semmi fennakadásom. Mindez pedig nem volna lehetséges, ha a vend nyelvet még csak alapjában sem ismerném.” Tóth László öt évvel ezelőtt, a plébániára érkeztekor még nem beszélt szlovénül, de ezt tökéletesen elsajátította, szerinte pedig a belatinci gazda tisztikar is jól értette a szlovént, amely igaz is lehetett, mivel a szlovén egyszerű földművesekkel más nyelven kevésbé tudtak hatékonyan kommunikálni. A magyar nyelvű prédikációt sem ellenezte, de szerinte ennek eléréséhez az oktatás terén kellett volna először előrelépni. A plébániájához tartozó 7500 szlovén rovására nem szabad a 25-30 magyarnak hirdetni az igét,[12] tehát a plébános követte a katolikus egyház által kiadott rendelkezéseket.

Török Ernő, muraszombati körjegyző hazafiatlannak tartotta Tóth plébános levelét, mivel szerinte a hazai papoknak a magyar nyelv terjesztésének és a felnőttkorú szlovénok tanításának éllovasaiként kellett volna viselkedniük, ezért kötelességük lett volna a magyar prédikáció általánossá tétele. Török gondolatmenete teljesen kizárta azt, hogy egy papnak vagy tanítónak szüksége lett volna a szlovén nyelv elsajátítására, mivel a pánszlávizmus elleni küzdelem fontosabb volt ennél.[13]

A magyar nyelv terjesztésében az egyház szerepét ezután is fontosnak tartották. A MéV a hitoktatók figyelmébe ajánlotta Luttár Miklós[14] ganicsai állami népiskolai tanító hazai szlovén nyelvre fordított katekizmusát.[15] A kétnyelvű kiadvány a magyar szórendet követte, így a magyar nyelvi tanulását is megkönnyítette.[16] A Vastankerületi tanítótestület muraszombatijáráskörének gyűlésen a magyar nyelvű egyházi énekek is szóba kerültek. „Itt a kulcs – a dal – ez lesz az, mellyel vend népünk szívéhez férve, édes hazánk nyelvét abba belé oldhatjuk. Ép azért ne riadjunk vissza a fáradalmaktól, melyeket emez uj munkánk hoz, hisz ezzel édes kötelességet teljesítünk a magyarság érdekében.” Ezért úgy döntöttek, hogy „[…] egyházi énekek szövege a tanuló gyermekek részére, dallamaik pedig két hangra alkalmazottan a kartársak számára tanítás céljából kinyomatni rendeltetnek.”[17]

Az 1893-as évben a muraszombati elit tovább próbálkozott a gyakoribb magyar prédikáció bevezetésével, ezt a szombathelyi püspöktől is kérvényezték. A muraszombati katolikus templomban addig évi háromszor (újév napján, pünkösd másodnapján és Szent István napján) lehetett magyar nyelvű ének és prédikáció. A kérvényben arra hivatkoztak, hogy a muraszombati magyar tisztviselők száma oly mértékben megnövekedett, hogy szükséges a gyakoribb magyar nyelvű szentbeszéd, ami ráadásul a szlovén ifjúság számára is kiemelten fontos lenne. A kérvényből az is kiderül, hogy az evangélikus gyülekezet már három éve minden második vasárnap magyarul tartotta az istentisztelet,[18] ezért a muraszombati katolikus templomban minden negyedik vasárnap kívánták a magyar nyelvű prédikáció bevezetését, 11 órától, a fél tízes szlovén mise után.[19] azonban voltak olyan vélemények, hogy a fél tízes mise után már kevesen lennének a magyar nyelvű „ráadáson”, így azt teljesen el kéne hagyni, hiszen enélkül a magyar misének nem sok haszna lenne a „magyarosítás” szempontjából.[20]

Hidasy Kornél[21] szombathelyi püspök a muraszombatiak kérvényére adott, Gáspár Ferenc[22] muraszombati plébánosnak címzett válaszában, kifejtette, hogy bár morálisan egyetértett a kéréssel, kánonjogi okból mégsem tudta azt engedélyezni, hiszen a hívek zömének évszázados szokásokon alapuló érdekeit sértette volna. Az évi három ünnepi és havi egyszeri vasárnapi alkalommal a mise előtti magyar nyelvű beszédet jóváhagyta. Ez a helyi magyar katolikusok igényeit részben teljesítette ugyan, akik ezt el is fogadták[23], de a magyar nyelv terjesztésének szorgalmazói aligha örülhettek ennek.[24]

Hidasy Kornél

A Vendvidéki Magyar Közművelődési Egyesület (VMKE) elnöke, Pósfay Pongrácz[25] nyílt levélben kérte a járás papságát (az evangélikust és a katolikust egyaránt), hogy legyen több magyar nyelvű istentisztelet, mise, prédikáció és ének. Pósfay a Vendvidéket hazafias érzelmű szlovének által lakott, de a magyarságtól a vízválasztó miatt elzárt területnek tartotta, ahol a magyar szó felcsendülése a templomokban pozitív irányba hathatott volna a szlovének magyar nyelvi fejlődésében. Mivel egyre nagyobb veszélytláttak a Vendvidékre beözönlő ausztriai szlovén sajtótermékekben és a stájerországi szlovén politika megjelenésében, ismét próbálkozni kezdtek a magyar nyelvű prédikáció meghonosításával. Ahogy Pósfay írta: „ezzel nem akarjuk népünket anyanyelvétől erőszakosan megfosztani, csak a lelkében szunnyadó érzésnek óhajtunk hangot adni édes hazánk nyelvén, mert hisz népünk fiai, hála Istennek, jó magyarok”. Szerinte a hazai szlovének közössége „kevés kivétellel már legalább is megérti a magyar szót”, ezért a járási papok „[…] a templomokban az édes hazai nyelvnek fokozatosan minél több teret engedjenek, legyenek kegyesek többször magyar nyelven istentiszteletet tartani, és elrendelni, hogy a nép minél többször énekeljen a templomban magyarul![26]

Pósfay Pongrácz

Az új muraszombati templom felszentelésén résztvevő Mikes János szombathelyi püspök és a muraszombati plébános szónoklatán kívül azonban nem volt magyar nyelvű ének, prédikáció és ünnepi szónoklat. Az „[…] imákat minden esetben vendül mondta el az előimádkozó pap, s egyetlenegyszer sem történt meg, hogy az Úr imája magyarul hangzott volna, pedig ez alkalommal ugyancsak szép számú magyar közönség is volt együtt. A legmagyarabb nevű és szívű főpap, magasztos egyházi funkciót végez egy városkában, amelyről dicsekedve s nem alap nélkül hirdetik, hogy a magyar kultúrát mily szépen bevette, amelynek népéről dagadó szónoklatok kürtölik világgá, hogy mennyire magyar – és ugyanekkor a szent szertartásnak az a része, amelyben a nép is részt vehet egy-egy imádság elmondásával, teljesen vend!” A templom belső tere magyar motívumokat is kapott, a plébánia fele teljesen magyar volt, a másik felének többsége is jól megértette a magyar nyelvet, mégsem erőltették a magyar nyelvű szentbeszédet. Az államnyelv terjesztése szempontjainak figyelmen kívül hagyása igazán felháborította a MéVszerkesztőségét, illetve – legalábbis a cikk szerint – többeket is.[27]

A statisztikai évkönyv 1903-as évre vonatkozó adatai alapján[28] a vendvidéki szlovén többségű plébániák nyelve a következőképpen alakult: kizárólag szlovén nyelvet 15 egyházközségbenhasználtak (ebből 14 volt katolikus), magyarul–szlovénül két evangélikus egyházközségben, szlovén fő és magyar melléknyelven pedig hat egyházközségben, amelyből öt evangélikus gyülekezet volt. Az adatok alapján kijelenthetjük, hogy a feltüntetett 22-ből csupán nyolc (ebből is hét evangélikus) egyházközség volt, ahol vagy második, vagy melléknyelvként alkalmazták a magyart. Mivel azonban a magyarországi szlovének többsége katolikus volt, a nép kétharmadához nem jutott el a magyar nyelvű prédikáció.

Kovács Kristóf


[1] MéV, 1887. október 23. 3.

[2] Pusztai József (Jožef Pustai)(Tiborfa, 1874 – Alsószölnök, 1930) tanító, kántor. Tanulmányait a csáktornyai állami tanítóképzőben végezte, tanító oklevelét 1883-ban Pécsett szerezte. Jártas volt a magyar, a német, a szlovén és a horvát irodalmi nyelvben. Írói álneve Andorhegyi Tibor volt. (Bálint Béla: A vend irodalom főirányai. Délvidéki Szemle, 1944, 3. évf., 108–118., Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 11. kötet. Budapest, 1906, 276.)

[3] Krcsánszko katholicsanszke cerkvene peszmi sz potrejbnimi molitvami i vnógimi vogrszkimi peszmami….Prvi natisz. Budapest, 1893. (Keresztény katholikus egyházi énekek a legszükségesebb imákkal és több magyar énekkel. Vend és magyar szöveg).

[4] Egyházi ima- és énekeskönyv. MéV, 1892. május 1., 3.

[5] Bálint Béla: A vend irodalom főirányai. Délvidéki Szemle, 1944. 3. évf. 115.

[6] –r. –cz.: Értsük meg egymást! MéV, 1892. július 24. 2–3.

[7] Mazaly Sándor (1862, Magyarnádalja – 1908, Szentbenedek) katolikus plébános. 1887. július 14-én lett áldozópap, majd Felsőlendván Muraszombatban, Rohoncon, Cserencsócon, Belatincon segédlelkész volt. 1892-től haláláig szentbenedeki plébános. (Forrás: A Szombathelyi Püspöki Megye papságának névtára 1893. Szombathely, 1893. 202.; a halálozásáról beszámolt: Püspöki körlevelek. Szombathely, 1909. 2.

[8] Magyar predikátció. MéV, 1892. december 04. 2.

[9] Z: Levél a szerkesztőhöz. MéV, 1892. december 11. 1–2.

[10] Levél a szerkesztőhöz. MéV, 1892. december 18. 2.

[11] Tóth László (1849, Rába-Bogyoszló – 1899, Belatinc) katolikus szlovén plébános. 1875-ben áldozták, 1888-tól töltötte be a belatinci plébánosi pozíciót egészen haláláig, 1899-ig. Helyét Kollár Péter, szlovén pap vette át.

[12] Tóth László: Tisztelt szerkesztő ur! MéV, 1892. december 25. 2–3.

[13] Török Ernő: “Audiatur et altera pars.” “Lássuk az érem másik felét”. MéV, 1893. január 01. 2.

[14] Luttár Miklós (1851, Muraszombat – 1936, Budapest) szlovén pedagógus, író, fordító. Több iskolai, hazai szlovén nyelvű katekizmus szerzője.

[15] Máli katekizmus za katholicsánszke soule posztávleno od Luttar Miklos vucsitela v Gancsani. 1888. Stampano z-piszkmi Grünbaum Márka, v-Szoboti.

[16] Egy alkalmas magyarosító eszköz. MéV, 1893. március 08. 2.

[17] Jegyzőkönyv. MéV, 1893. október 22. 1.

[18] Vesd össze Z levelével, aki minden harmadik vasárnapról írt.

[19] Magyar nyelvü isteni tiszteletünk. MéV, 1893. szeptember 03. 1.

[20] Adjuk meg Istennek ami az Istené, de a magyar nyelvnek is a magáét. MéV, 1893. szeptember 24. 1.       

[21] Hidasy Kornél (1828, Komárom – 1900, Szombathely) magyar katolikus pap, 1882-től szombathelyi püspök. 1894-ben felállíttatta a szombathelyi Egyházmegyei Nyomdát és elindította a Szombathelyi Újságot.

[22] Gáspár Ferenc (1843, Rábatótfalu – 1906, Muraszombat) katolikus szlovén pap. 1871-től muraszombati káplán, majd 1877-től plébános.

[23] A muraszombati magyar isteni tiszteletre. MéV, 1894. január 08. 2.

[24] Magyar istentisztelet a muraszombati r. k. templomban. MéV, 1894. január 01. 1–2.; Az esetről a Pesti Napló is beszámolt: Magyar istentisztelet Muraszombaton. Pesti Napló, 1894. január 03. 5.

[25] Nagy és kisbarkóczi Pósfay Pongrácz (1852, Márkusháza – 1918, Muraszombat) született, mint Pollák Pongrácz, a magyarosodott szlovén értelmiség legmeghatározóbb alakja a dualizmus időszakában, 1885-től 1914-ig a muraszombati járás főbírója.

[26] A V.M.K.E. kérelme a járás lelkészi karához. MéV, 1909. november 28. 1–2.

[27] Ünnep után. MéV, 1912. augusztus 04. 2–3.

[28] Statisztikai évkönyv 1903. Budapest, 1904. 462–463.

További cikkek

Martin Pollack emlékére

2025.01.27.

Interencia

Életének nyolcvanadik évében 2025. január 17-én elhunyt Martin Pollack, a kortárs osztrák irodalom egyik legmeghatározóbb, legtekintélyesebb alakja. Az általa feldolgozott témák miatt, amelyek a közelmúlt tragikus közép-európai eseményeit tárják az olvasó elé, és az irántuk tanúsított nemzetközi érdeklődés miatt helyénvaló, hogy röviden mi is megemlékezzünk róla.

Esterházy Mycielska Mária, a magyar-lengyel Antigoné halálának 50. évfordulóján

2025.01.22.

Interencia

1975. január 21-én, azaz épp ötven évvel ezelőtt történt, hogy Esterházy-Mycielska Mária, befejezve földi pályafutását, a lengyelországi mieleci otthonában visszaadta lelkét a teremtőjének.Az életében fivére, János által csak „angyali jó Mariskának” nevezett Esterházy Mária halálának 50. évfordulója alkalmából szerettei, rokonai és tisztelői a kelet-lengyelországi Wiśniowa település templomában, iletve a Mycielski...

Vasbölcső

2024.12.04.

Interencia

Milivoj Miki Roš, a sokoldalú személyiség íróként, forgatókönyvíróként, rendezőként és színészként van jelen a szlovén kultúrában. Nevének említésekor kisregények (Buffett), regények (A jézusi katapult és a Visszatérés az örökkévalóságból), képeskönyvek (A gyermek Miló kincse), mesekönyvek (A babiloni törpe és Így láttam a világot az asztal alól) jutnak az olvasó eszébe....

Josef Toufar, a csehszlovákiai egyházüldözés mártírja

2024.11.01.

Interencia

A Hradec Králové-i kerületi bíróság néhány héttel ezelőtt, 2024. október 10-én rehabilitálta a csehszlovákiai kommunista egyházüldözés egyik legismertebb áldozatát, az 1950-ben törvénytelenül letartóztatott, fogvatartott és végül mártírhalált halt Josef Toufar čihosti plébánost, akinek neve a csehszlovákiai kommunista egyházüldözés egyik szimbolikus eseményéhez, a čihosti csodához kapcsolódik. Az atyát a templomában történt...

A magyar vonatkozású szentek mint emlékezethelyek a muravidéki szlovénok körében

2024.10.13.

Interencia

A szlovénok, a történelmi Magyarország egyik legkisebb lélekszámú etnikuma körében is jelentős a magyar vonatkozású szentek tisztelete. Ma is közös emlékezethelyként tekinthetünk Szent István, Szent László és Szűz Mária, a magyarok nagyasszonya személyére.

Käfer Istvántól búcsúzunk

2024.08.07.

Interencia

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy 2024. augusztus 5-én, életének kilencvenedik évében elhunyt Käfer István, a Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nyugalmazott intézet- és tanszékvezető tanára, a magyar-szlovák irodalmi kapcsolatok neves kutatója.Tanár Úr Budapesten született 1935. június 3-án. A második világháború éveire eső...

Szlovenszkóról – alternatívan

2024.06.29.

Interencia

Van egy jó hírünk! Szlovenszkóba át lehet menni csak úgy, a személyit sem kérik. Vinni persze kell. Szlovenszkó jó hely. Vannak ott magyarok és vannak ott szlovákok. Nem jól írom. Vannak ott szlovákok, ők adják az állam nevét. Mi azonban délről közelítünk, ha átmegyünk és előbb magyarokkal találkozunk. Nekünk ez...

Autópályák Közép-Európán át

2024.06.04.

Interencia

Az autópálya hálózatban térségünkben még ma is a sugaras-gyűrűs szerkezettípus dívik, Nyugat-Európában pedig a rácsos, vagy raszteres szerkezet. Ez lehetne a mi követendő mintánk is. A rácsos, raszteres hálózat kiválóan betölti szerepét. Az ezekkel összekötött országok egymás mellett fekszenek, egy kelet-nyugat irányú vonal mentén. Létezik egy másik természetes fejlesztési irány...

„…Van-e még náció, mely úgy értene a mulatás nemes úri művészetéhez, mint a lengyel, meg a magyar?”

2024.03.22.

Interencia

Egy eladásra kínált hagyatékból került elő az a meghívó, melynek témája az 1937. január 13-án, szerda este megrendezett Magyar-Lengyel Bál a Hungária Szállóban. A meghívóból kiderül, hogy az eseményt a Magyar-Lengyel Diákszövetség rendezte, és József Királyi Herceg és Dr. József Ferenc Királyi Herceg legmagasabb védnöksége alatt valósultak meg.

Szlovéniai (át)utazások

2024.02.25.

Interencia

A mellékutak érdekesebbek a főutaknál. Ez volt a kilencvenes években a nem sokkal korábban függetlenedett szlovén állam idegenforgalmi ügynökségének egyik szlogenje. A jelmondatban felfedezhető némi kesernyés büszkeség, ami abból fakad, hogy a mai Szlovénia területére mindig is a nagyobb központok, Bécs, Trieszt illetve Velence közti átmenő forgalom volt jellemző. Most...

Haza és hazaszeretet a békéscsabai születésű Zsilinszky Mihály (Michal Zsilinszky) felfogásában

2024.02.01.

Interencia

Zsilinszky Mihály az alföldi szlovákok központjában, Békéscsabán született 1838-ban. Abban a korban élt, amikor a Felföldön kialakuló nemzeti mozgalomhoz képest „az Alföld periférikus helyzetbe került”, de nemcsak a magyar közélet személyisége lett, hanem tagja volt a Matica slovenskának is, a feloszlatott Matica gyűjteményéből megmentette Ján Hollý, Andrej Sládkovič, Pavol Jozef...

A magyar nyelv szerepe a Vendvidék templomaiban

2024.01.17.

Interencia

A dualizmuskori nemzetiségi politikai a szlovénok magyar nyelvtudását és lojalitását a magyar államhoz elsődleges célként kezelte, ahogy így volt ez más magyarországi nemzetiségek tekintetében is. A magyarországi szlovénok kétharmada katolikus, egyharmada evangélikus vallású volt. A szószékről elhangzó szótól így nagy hatást vártak.  A magyar nyelvű prédikáció bevezetésével a felnőtt lakosság...

Háború és irodalom Ukrajnában 2014 után

2023.12.31.

Interencia

2023. december 11-én Budapesten került sor arra a beszélgetésre, amely a 2014-ben kitört háború alatti ukrán irodalommal foglalkozik. Fedinec Csilla történész, Körner Gábor műfordító és Pálfalvi Lajos irodalomtörténész, Halász Iván moderálása mellett sokoldalúan járták körül ezt az izgalmas témát. Bár a résztvevők döntően a mostani fejleményekre koncentráltak, az ukrán irodalomról...

Mit jelentett nekünk Kundera „üzenete”?

2023.12.30.

Interencia

Negyven éve jelent meg az emlékezetes esszé, a nagy hatású fölkiáltás Közép-Európáért. Hogy egyáltalán létezünk. Mert úgy látszott, kitörölt bennünket a jelenből és az emlékezetből Európa jaltai kettéosztása. Tizenöt évvel voltunk 1968 után. Amikor először találkoztam Milan Kundera írásaival. Nemzedékem számára történelmi esztendő volt ez. Nagy Gáspár így idézte föl...

Merre sodródott Atlantiszunk?

2023.12.05.

Interencia

Idén lett negyven éve, hogy Milan Kundera megjelentette „Az elrabolt Nyugat, avagy Közép-Európa tragédiája” című esszéjét. Az Interencia ehhez az évfordulóhoz kapcsolódva esszésorozatot indít, elsőként Agnieszka Janiec-Nyitrai írását közöljük.

Templomszentelés Dunasápújfalun

2023.12.01.

Interencia

Szlovákiában, a Pozsony melletti Dunasápújfalun, 2023. december 10-én, vasárnap, egy új, most épített templomot szentel fel Stanislav Zvolenský, pozsonyi érsek.

Bölcső és sírhely

2023.11.26.

Interencia

Egy útikalauzt megnyitva talán meglepő lenne azt olvasni, hogy azoknak, akik egy-egy hely története iránt érdeklődnek, különleges tájékozódási pontot nyújthatnak a temetőkben, templomokban, arisztokrata családok kriptáiban található síremlékek. Ez azonban a Közép-Európa tájait járó érdeklődők esetében nagyon is így van. A kisebb vagy a nagyobb településeket látogatva az egyik legérdekesebb...

Anton Straka élete

2023.11.03.

Interencia

Anton Straka diplomata volt, a csehszlovák külügyminisztérium állt a háta mögött. Nem magánemberként, hanem hivatalnokként segítette a két világháború közötti időszakban a magyar írókat és költőket Budapesten és Prágában. Csehszlovákiában a magyar irodalmat és zenét, Magyarországon a cseh és szlovák irodalmat és zenét akarta népszerűsíteni. Magát mindkét kultúra propagandistájának tartotta....

A csehszlovák álom

2023.10.29.

Interencia

Hazám, Csehszlovákia, az egyetlen szellemi haza, amelyet egyáltalán a magaménak mondhattam, mindenekelőtt egy álom volt. Egy csodálatos álom az emberek között újjáépített igazságosság és egyenlőség hazájáról, amelyben az állampolgárság és a hűség az etnikai identitás és nyelv fölötti elvekre épül. Egy olyan szédítő álom, amelyért sokan haltak meg mindkét világháború...

Az emberélet útjának felén

2023.10.25.

Interencia

Október végén Hruscsov és Tito elvtárs szarvasvadászaton vett részt a Kaukázus vadonjában. Testvéri egyetértésben ejtettek el néhány mutatós példányt, köztük egy tizenkettest is. Bulganyin elvtárs csak a hegygerincen csatlakozott a vadászkiránduláshoz, az utazás alatt ugyanis egy kicsit lebetegedett. A fertőzés terjedt. Európa az éjszakákat átvirrasztó dohányosok fullasztó köhögésétől rázkódott. Lehűlt...

Mulandóság

2023.09.23.

Interencia

Nézegetem Borut Peterlin szlovén fotós Flower power című, közel másfél évtizeddel ezelőtt készült képsorozatát az interneten, és azon az idézeten gondolkodom, amely mottóként szerepel a szerző honlapján a politikai eseményeken lefotózott növényeket ábrázoló képek mellett: „Száz évvel később a politikusok nevére nem emlékszik majd senki, de a növényekét mindenki fogja...

A Balkán (h)arcai tegnap és ma

2023.09.15.

Interencia

A Balkán kifejezés az itt élő népek számára réteges tartalmakat hordoz, de nem puszta földrajzi fogalom a magyarság számára sem. – A múltunk egy szerves darabja. Ez a kapcsolat ugyan felettébb ellentmondásos, ám kölcsönhatásokban, tanulságokban bővelkedő.

„Csak mécs szerettem volna lenni. Kicsinyke körnek éltető tüze.”

2023.07.30.

Interencia

Tarczay Gizella (1896-1981) irodalmár, költő, műfordító, tanár, könyvelő, a délszláv és a bolgár hegyeket, illetve a Tátrát járó hegymászónő A hűtlen folyam című 1916-1918 között íródott zágrábi naplóregénye és naplója a Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány kiadásában jelent meg. A horvátországi, Modrus-Fiume vármegyei Cernik faluban született, édesapja az...

Reflektáltalan szempontok a szlovák történelemfelfogásban

2023.07.28.

Interencia

A magyar–szlovák történelemfelfogás különbözőségeit ideje lenne tételesen számbavenni ahhoz, hogy politikusaink ne szét-, hanem összebeszéljenek. Ehhez pedig alapos intellektuális előkészítő munka szükséges, amely már megindult, de nem látni, pedig most nagyon kellene, hogy láthatóvá váljék.

Kundera emlékéről

2023.07.14.

Interencia

Július 11-én távozott e világból Milan Kundera. A cseh író. Igazi honfitársunk Közép-Európából. Először talán a pozsonyi Irodalmi Szemlében találkoztam a nevével. A történelmi 1968-as esztendőben utolsó éves egyetemistaként már januártól alapos figyelemmel kísértem, mi történik Csehszlovákiában. Nagy nemzetközi visszahangja volt az előző évi csehszlovák írókongresszusnak. Nem véletlenül látták később...

Szlovák, német és cseh írók a dualizmus kori Budapest kávéházi életéről

2023.07.09.

Interencia

A kávéház a nagyváros félnyilvánossági színtereként „a budapesti polgár szocializációjának egyik fontos intézményévé lett...” Kósa László mellett Gundel Imre és Harmath Judit is hangsúlyozza a kávéház szocializáló szerepét: „ősidők óta […] egyes rétegek kötetlen találkozására, beszélgetésre, gondolatok cseréjére” adott lehetőséget. Gyáni Gábor megfogalmazásában a kávéház a „modern demokrácia” születésének intézménye...

Testvér népek között?Reménykedő széljegyzetek Martin Homza Murices novae avagy Új tüskék. (Dialógusok a szlovák történelemről és nem csak arról.) című munkájához

2023.06.19.

Interencia

Sok évvel ezelőtt a Duna televízió egyik reggeli műsorában Trianonról, a megbékélés lehetőségéről volt szó. Egy hirtelen ötlet alapján azt találtam mondani, hogy Trianon kapcsán nemcsak mi vesztettük el a Tátrát, hanem a szlovákok is a Balatont. Élő adás volt, már nem lehetett visszakozni. Az volt – megfontolva az elhangzottakat,...

A Korompay család (Kiállítás a budapesti Lengyel Intézetben)

2023.05.13.

Interencia

A második világháborús lengyel-magyar kapcsolatokról legtöbbször a két nép legendás barátsága, a lengyel menekültek magyarországi befogadása vagy a balatonboglári gimná­zium jut az ember eszébe. Ezek mellett sajnos vannak más, kevésbé szívderítő közös pontok is. Például Katyń. Van ugyanis három olyan magyar személy is, akik valamilyen módon köthetők ehhez a tragédiához....

Eltérő vonások Mindszenty József és Stefan Wyszyński bíborosok küzdelmeiben a totalitárius rendszerek idején

2023.05.09.

Interencia

Örömmel olvastam főtisztelendő PhD Beran Ferenc erkölcsteológus, szociálteológia professzora értékes írását Mindszenty József és Stefan Wyszyński bíborosok küzdelmeinek közös vonásairól. Tekintettel arra, hogy Wyszyński bíboros vonalvezetése, elmondható, teljes sikerrel zárult, hiszen megőrizte, átvitte, sőt gyarapította népének ősi hitét a „Vörös tengeren”, és ez nem mondható el Mindszenty bíboros esetében: a...

Közös vonások Mindszenty József és Stefan Wyszyński bíborosok küzdelmeiben a totalitárius rendszerek idején

2023.05.08.

Interencia

Ha Mindszenty József és Stefan Wyszyński életét nézzük, akkor több közös jellemzőt fedezhetünk fel bennük. Azonos történelmi korban éltek és mindketten vidéki származásúak voltak. Mindszenty egy nyugat-magyarországi kis faluban, Csehimindszenten 1892-ben született, Wyszyński pedig 1901-ben a cári Oroszország területén levő Zuzela községben. A népi vallásosság mind a két főpásztor lelki...

Abszurdisztánt az Eurovízióra!

2023.05.05.

Interencia

Nem tudom, miért van az, hogy a volt jugoszláv köztársaságokban elképesztően népszerű az Eurovíziós Dalfesztivál. Mindenesetre úgy tűnik, a bosnyák Dubioza Kolektiv zenekar úgy gondolja, hogy így vagy úgy, de ott a helye, és a https://eurosong.dubioza.org/ honlapon aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy versenyen kívül felléphessen a fesztiválon olyan országok nevében, akik nem...

Példaképek Közép-Európának?

2023.04.23.

Interencia

Visegrádi, illetve tágabb értelemben a közép-európai összetartozásunkat növelnék az olyan példaképek, akiket közösen tisztelhetünk, akiket mindannyian sajátuknak érezhetünk. Szent Adalbert és Esterházy János egyaránt alkalmas lehet erre a szerepre.

Uzsgorod vagy mégis Ungvár? Melyik nyelv ősibb?

2023.04.20.

Interencia

Mostanában arról hallunk, hogy ideje áttérni az Uzsgorod (Uzsgorody) szó használatára és le kellene szokni a veretes Ungvár szavunkról. Ungvár szavunk azonban egy ószláv nyelvemlék, míg az Uzsgorod egy újkori szláv szó, ha úgy tetszik, csinált szó.

Nemzeti identitás és egyesületi élet Liptóban a 19. század végén

2023.04.15.

Interencia

Milyen nemzeti narratívák, politikai fonalak és nemzeti identitást erősítő eszközök lehettek egy fő céljának a művelődés terjesztését és a politikától elhatárolódást deklaráló szlovák és magyar egyesület életében? Ezt a kérdést vizsgáljuk két liptói egyesület, a szlovák Beseda (Szlovák Társaskör) és a Magyar Társaskör példáján. Nem csak a problémakör izgalmas, hanem...

A visegrádi államok szakértői a boszniai és koszovói államépítésben

2023.04.12.

Interencia

A hidegháború befejeztével Kelet-Közép-Európa népeinek minden oka megvolt az optimizmusra. A rendszerváltozás a visegrádi országokban a lehetőségekhez képest zökkenőmentesen zajlott. Igaz, Csehország és Szlovákia útjai különváltak, de ez is békés keretek között történt. A Balkán felett viszont sötét felhők gyülekeztek. Nem is kellett sokat várni, hamarosan ki is tört a...

Közös visegrádi emlékezethelyek Szent Adalberttől a Budapest-Varsó vasútig

2023.04.10.

Interencia

A közép-európaiság tapintható és mégis nehezen megragadható szellemiség és attitűd körülöttünk, talán ezért van az, hogy a könyv konkrét példái személyek, városok, jelenségek kapcsán „ahaélményeket” adnak az olvasónak. Konkrét formában kimondják azokat a gondolatokat, amelyek körülöttünk lebegnek, érezzük őket, de eddig nem tudtuk így megragadni, megfogalmazni – a szerzők most...

Selmeci levelek

2023.03.19.

Interencia

Miután apám rokkantnyugdíjas lett, minden reggel odaült az íróasztalához azzal az elhatározással, hogy végre megírja a könyvét Selmecről. Legalább négyszer megigazította a székét, hogy kényelmesebben üljön, kétszer is kiegyenesítette az írógépbe fűzött papírt, majd vett egy nagy levegőt és nyomtatott nagy betűkkel leírta: SELMEC

Bolgárok. Kertészek

2023.03.18.

Interencia

A 19. század közepéig a hazai zöldségkertészet gyermekkoráról szoktak beszélni, az ezt követő évtizedekben azonban a kertészet már jól jövedelmező üzletággá vált. A kertészet, zöldségtermesztés fejlődésére a bolgárkertészek voltak nagy hatással. A magasabb színvonalú termelési technikát meghonosító külhoni kertészek ideérkezése a módszerek és a termesztési módok átvételét eredményezte. A 20....

A 17. századi régi magyarországi nyomtatványok cseh és szlovák nyelvű verses emlékei

2023.03.05.

Interencia

A 17. századi magyarországi cseh vagy szlovák nyelvű nyomtatványokban található énekek, versek, vagy kisebb rímes mondások szinte ismeretlenek a magyar szakirodalomban, annak ellenére, hogy a hazai kulturális örökség részét képezik, a Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány új kötete talán változtatni tud ezen.

Irodalom és kurázsi

2023.03.03.

Interencia

Az irodalom cseppet sem ártalmatlan dolog. Amennyire az egyes nemzeti kánonokban szereplő művek megjelenítenek bizonyos értékrendeket, annyira teremtik is azokat, és így formálni tudják a társadalmat. A nemzetek kanonizált történetei, alakjai között vannak globális és regionális egyezések, és persze különbségek is, amelyek alapján könnyelmű és felelőtlen eszmefuttatásokra ragadtathatja magát az...

Ne féljetek!

2023.03.01.

Interencia

2021 szeptemberében a Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány nemzetközi tudományos konferenciát szervezett Esztergomban Az egyházak és a közép-európai átmenet címmel. A konferenciához kiállítás is csatlakozott. A közép-európai rendszerváltások 30. évfordulójára Grzegorz Górny által a prágai Lengyel Intézet és a magyar kulturális intézet segítségével összeállított, Ne féljetek! A katolikus...

Mennyit ér egy politikus?

2023.02.22.

Interencia

Amennyit az életműve? Melyik politikus életműve ér annyit, hogy emlékezzünk rá? Mi teszi az utókor számára emlékezetessé egy politikus életművét…? Hazatérés címmel gróf Esterházy János életéről szóló misztériumdrámát mutattak be a Nemzeti Színházban 2022. október 28-án. Mi a december 7-i előadáson jártunk.

Visegrád mentális arcáról

2023.02.17.

Interencia

Lehet-e egyáltalán ilyesmiről beszélni? Hiszen mekkorák a különbségek közöttünk a Balti-tengertől a Cseh-erdőig vagy a Kárpátoktól a magyar Alföldig! Mégis, ha nagyobb nemzetközi társaságba kerül az ember, hamar kiderül, visegrádi „honfitársakkal” jobban megértheti magát az ember, mint Európa vagy a világ más részéből jött emberekkel.

Szent Cirill, Szent Metód, Szent István

2023.02.14.

Interencia

A magyar-szlovák viszony keresztény értelmezhetősége szempontjából igen fontos Szent Cirill és Szent Metód küldetése, a szláv apostolok és kontinuitásuk a szlovák nemzeti identitásban. A Rasztiszlav hívására érkezett testvérpár bizánci hittérítő volt.

A visegrádi népek morfológiájához

2023.02.05.

Interencia

A visegrádi népekben közös elem, hogy a Nyugat részeinek tudják magukat. Ha történelmük kezdeteit nézzük, az írásbeliség latin nyelvű. Ha küzdelmeiket nézzük, a németséggel élték együtt hétköznapjaikat. A nürnbergi faszobrászt, Veit Stosst városukba meghívó németajkú gazdag krakkói polgárok probléma nélkül vallották királyuknak a Wawelben lakó lengyel uralkodót.

Cseh ördög és pokol

2023.01.30.

Interencia

A középkori lelkiségi irodalom egyik legfőbb kérdése volt a lélek sorsa, vagyis az ember élete során elkövetett bűneinek büntetése és jótetteinek jutalma. Az egyéni bűnök és erények következményeit mutatja be Dante Alighieri korszakalkotó műve, az Isteni színjáték, amely hamar ismertté vált Csehországban is.

Valóban rendeznünk kellene már közös dolgainkat

2023.01.06.

Interencia

A Charta XXI. megbékélési mozgalom 2010-ben született, de 2009-ben fogant. A Szentimrevárosban, a Klebelsberg Kuno szobor előtt kellett ünnepi beszédet mondanom június 4-én. Rájöttem, hogy „hagyományos” Trianon-beszédet nem tudok mondani. Kevés az, hogy vesszen Trianon. Nem elég a fájdalmunkat kifejezni, s azután menni tovább, mintha mi sem történt volna. Megoldás...

Fogjunk össze

2022.12.21.

Interencia

Nem hódítottunk. Befogadtunk, szövetkeztünk Árpád elei óta. Aztán a “kalandozások” idején is morva-szlávokkal fegyverbarátságban. Jutalmuk Koronánk alatt a teljes nemzetegység, a szláv-magyar nemesség.

1%

Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány (2500 Esztergom, Szt. István tér 10.) Adószám: 18617979-1-11

A honlapon közzétett tartalmak csak a szerző, illetve az Interencia folyóiratot kiadó szervezetek engedélyével közölhetők újra. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat ne, vagy szerkesztett formában közölje.

© Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány, Charta XXI. Egyesület

Főszerkesztő: Mészáros Andor

Szerkesztőség: Halász Iván, Illés Pál Attila, Käfer István, Kiss Gy. Csaba, Kovács Eszter, Surján László

ISSN

Kapcsolat:

szentadalbertalapitvany@gmail.com

2500 Esztergom, Szt. István tér 10.

Szerzőinknek

A beérkezett kéziratok elfogadásának, illetve megjelentetési időhöz kötésének joga a szerkesztőséget illeti meg. A kéziratokat Times New Roman betűtípusban, 12-es betűnagyságban, .doc vagy .docx, illetve .rtf kiterjesztésben várjuk a szentadalbertalapitvany@gmail.com email címre, mellékletként.

A kéziratok terjedelme nem haladhatja meg a fél ívet (20 000 leütés), az írások címe az 50 leütést. Az írásokhoz 250-500 leütés közötti terjedelmű bevezetőt, rezümét kérünk. Az ennél terjedelmesebb kéziratok esetén egyeztetés szükséges.

A kéziratokat magyar, vagy angol nyelven várjuk. A magyar nyelvű kéziratok esetében “A magyar helyesírás szabályai” című kötet legújabb kiadásának szabályai irányadók. Irodalomjegyzéket nem közlünk, az esetleges jegyzeteket, hivatkozásokat végjegyzet formájában kérjük. A kiemelendő szövegrészek kurzivált formában szerepeljenek. Az évszázadokat arab számmal kérjük feltüntetni, dátumok esetében az év és a nap számmal, a hónap betűvel. Személynevek esetében, első említésnél, a vezeték és keresztnevet is kérjük említeni. A képekhez, ábrákhoz címet és forrásmegjelölést kérünk.

A végjegyzetek esetében a Századok folyóirat hivatkozási előírásának használatát kérjük (https://szazadok.hu/dokumentumok/Kozlesi_szabalyzat_2017_majus.pdf, 2.3. Hivatkozások szerkesztési előírásai, 4-8.)