A visegrádi államok szakértői a boszniai és koszovói államépítésben

Cikk megosztása

Cikk megosztása

A hidegháború befejeztével Kelet-Közép-Európa népeinek minden oka megvolt az optimizmusra. A rendszerváltozás a visegrádi országokban a lehetőségekhez képest zökkenőmentesen zajlott. Igaz, Csehország és Szlovákia útjai különváltak, de ez is békés keretek között történt. A Balkán felett viszont sötét felhők gyülekeztek. Nem is kellett sokat várni, hamarosan ki is tört a szörnyű vihar, mely olyan pusztítást hozott, amire az akkori optimista közhangulatban nem volt felkészülve senki. A Jugoszlávia felbomlását követő események a második világháború legsötétebb időszakát idézték meg, a megoldás pedig jóval lassabban érkezett, mint kellett volna.

A délszláv konfliktusok és a külvilág

A konfliktus a világ egészét megrázta, de visszhangja különösen Európában és a tágan értelmezett Nyugaton volt erős, hiszen a bajba került térség éppen ide integrálódott volna. A harci cselekmények természetesen leginkább a közvetlen szomszédokat nyomasztották, ahogyan az ortodox, a katolikus és a muzulmán testvéreikért aggódó közeli és távolabbi népeket is. Nemcsak az ismét egységesebbé váló, a bipoláris világon túllépő ENSZ, hanem a külpolitikai szárnyait éppen bontogató európai integrációs szervezetek (EK, majd EU) is próbáltak beavatkozni. Sajnos inkább kevesebb, mint több sikerrel. A délszláv háborús sorozat a posztszocialista országokat fogadni készülő NATO számára is komoly kihívást jelentett. Végül azonban a kezdeményezés az USA és a köré szerveződő úgynevezett kontaktcsoport (más néven: összekötő csoport) kezébe került, amely 1994 után komoly erőfeszítések árán félbeszakította a háborút és a harcoló feleket tárgyalásokra kényszerítette. A nagyhatalmak közül csak a belső reformfolyamataival elfoglalt Kína nem vett részt a folyamatban, de nem is akadályozta azt.

Az események természetesen nem kerülhették el a visegrádi államok figyelmét se. Az persze nem meglepő, hogy Magyarország kormányainak folyamatosan dél felé kellett tekinteniük, hiszen a szomszédunkban zajlottak az események, a kisebbségben élő magyarokért is aggódnunk kellett. Északi barátaink közvetlen érintettség hiányában sem fordíthatták el pillantásukat szláv testvéreik sorsáról. Így nem meglepő, hogy Pozsony, Prága és Varsó is igyekezett a lehető legjobban kivenni a részét a Balkánon keletkezett problémák kezeléséből. A cseheket és a szlovákokat egyébként mindig is különös kapcsolat fűzte a balkáni szlávokhoz, lengyelek pedig kezdtek ráérezni saját regionális súlyukra.

A négy ország lehetőségei némileg mások voltak, lévén, hogy a Békepartnerség Program keretében működtek együtt a NATO-val 1991 és 1995 között. 1999-ben, a Jugoszlávia elleni fellépés és a koszovói válságkezelés kezdetén pedig még csak Magyarország, Csehország és Lengyelország volt NATO tag, Szlovákia csak öt év múlva követhette visegrádi társait. Ennek ellenére mind a négy nemzet igyekezett kivenni a részét a béketeremtés katonai, és a posztkonfliktusos államépítés civil feladataiból. A két szerepet nem lehetett teljesen elválasztani egymástól. A béketeremtés, békefenntartás katonai feladata idején, illetve részben utána zajlott az államépítés. Ez jellemzően a nagyközönség kisebb érdeklődésére tart számot, mégis meglehetősen összetett folyamatot jelent egy posztkonfliktusos térségben. Az új vagy újjáépülő államnak rendszerint új alkotmányra, törvényekre van szüksége, majd újjá kell szervezni a központi és a helyi igazgatást, az igazságszolgáltatási rendszertől kezdve a legalapvetőbb szolgáltatásokig szinte mindent. Ott, ahol a többségi társadalom még nem heverte ki egy súlyos, etnikai alapú konfliktus gyötrelmeit, végtelenül bizalmatlan a más etnikumúakkal szemben, pedig az államépítési siker érdekében honfitársakként kellene tekintenie rájuk.

 

A békefenntartó missziók és a visegrádi államok

 

Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban is – ahogy az ilyen helyzetekben lenni szokott – eleinte a katonai feladatok voltak az elsők. A békemissziók egyik sajátossága, hogy eleinte rengeteg katonára van szükség, majd a helyzet normalizálódásával (miután sikerül lefegyverezni a különböző helyi milíciákat, megteremteni minimális közbiztonságot, központi/nemzetközi ellenőrzés alá kerül az ország egésze, feláll valamiféle tartós rendfenntartó szervezet stb.) a kontingenseket fokozatosan csökkenteni lehet. A civilek szerepe ebben a fázisban szokott fontossá válni.

 

A becslések szerint több mint 100 000 halálos áldozatot és több mint kétmillió menekültet eredményező délszláv háború lezárása után Bosznia és Hercegovina területén is először masszív nemzetközi katonai jelenlét volt jellemző, amely évről évre csökkent. Az első években hozzávetőlegesen 60 000 békefenntartó katona szolgált a NATO által irányított IFOR (Implementation Force), majd a SFOR (Stabilization Force) missziók keretében. Az egymást időben követő UNPROFOR, IFOR, SFOR és EUFOR létszáma a csúcsot jelentő kb. 63000 főről kb. 600 főre csökkent a visegrádi országok folyamatos jelenléte mellett. A korábbi missziók feladatait fokozatosan átvevő EUFOR misszióban jelenleg körülbelül 1100 katona szolgál, 21 országból. Köztük mindig ott voltak a visegrádi államok katonái is. Az EU által alapított és fenntartott misszió vezetésében ma is olyan neves magyar főtisztek szolgálnak, mint Somogyi Zoltán dandártábornok vagy Tömösközy Tamás.

 

A becslések szerint 10-15 ezer halálos áldozatot és csaknem egymilliós menekülthullámot követelő 1999. évi koszovói konfliktus lezárulta után a NATO vezette KFOR erők igyekeztek stabilizálni az országot. A kezdeti 35 000 főről a helyzet rendeződésével 3500 körüli létszámra csökkent a külföldi katonák száma. A misszió hivatalos honlapja szerint jelenleg 27 ország küld csapatokat Koszovóba. A harmadik legtöbb embert biztosító résztvevő államként Magyarország 469 fővel van jelen. Lengyelország 247 főt küldött, Csehország nyolcat. 2022. november 14-e óta a KFOR parancsnokhelyettesi rangban szolgál Szpisják József dandártábornok, a KFOR harcászati ​​tartalék zászlóalj parancsnoka pedig Horváth Sándor alezredes.

Korábban Szlovákia is képviseltette magát Koszovóban egy kisebb katonai kontingenssel. Koszovóhoz kötődik az önálló szlovák hadsereg egyik legnagyobb katasztrófája is. 2006 januárjában a magyarországi Hejce település mellett lezuhant a szlovákiai katonákat a koszovói misszióból hazaszállító katonai repülőgép. Összesen 42 katona és egy polgári alkalmazott halt meg a légiszerencsétlenségben. Martin Farkaš főhadnagynak egyetlenként, a csodával határos módon sikerült túlélni a katasztrófát.

Külföldi szakemberek a konfliktusok utáni állam- és békeépítésben

A katonai béketeremtés utáni legfontosabb feladat a tartós békeépítés, ami gyakorta államépítést is jelent. Súlyos etnikai konfliktus után nem várható, hogy a sok sérelmen átesett nép önmaga működőképes, előítéletektől mentes, jogállami normáknak megfelelő és nem utolsó sorban hatékony állami gépezetet épít ki. Gyakran szükség van ehhez külföldi szakemberekre, támogató projektekre és jelentős anyagi erőforrásra is. A külföldi szakemberekre nemcsak a háború utáni szakemberhiány miatt van szükség, hanem azért is, mert sokszor „puffer” szerepet kell betölteniük az egymással nehezen együttműködő helyi szakértők között.

Így eleinte nagyobb, majd – akárcsak a katonai missziók esetében – folyamatosan csökkenő létszámú külföldi szakembergárdára van szükség. Folyamatosan adva át feladatokat a helyettük (és közreműködésükkel) létrejövő nemzeti intézményeknek. A balkáni térségben sok visegrádi szakember szolgált ilyen pozíciókban. Nemcsak a Közép-Európa földrajzi közelsége, hanem a sok tekintetben hasonló múlt, a csehek, a szlovákok és a lengyelek esetében pedig a nyelvi közelség is szerepet játszott. A továbbiakban négy olyan közép-európai személyiséget szeretnénk kiemelni, akik fontos béketeremtő és államépítő szerepet játszottak a Bosznia-Hercegovinában, illetve Koszovóban. Szakmai hátterük, emberi habitusuk eltérő volt ugyan, de közös célt szolgáltak – a béke kiépítését régiójuk közvetlen szomszédságában. A választás szubjektív, talán kicsit esetleges is és nem fejez ki értékítéletet az itt nem említett személyekkel kapcsolatban.

Masenkó-Mavi Viktor

A magyar szakember az egyik legmagasabb bírói posztot töltötte be a háború után Bosznia-Hercegovinában. 1950-ben a Szovjetunióban, Kárpátalján született. Kijevben tanult a Nemzetközi Tanulmányok Intézetében. Magyarországra költözése után először az Országgyűlési Könyvtárban dolgozott, majd az MTA Jogtudományi Intézetében helyezkedett el. Oktatott az Államigazgatási Főiskolán és annak jogutódján, a Budapesti Corvinus Egyetemen is. Sokáig vezette az egyetem Nemzetközi Jogi Tanszékét. A nyugdíjba a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről vonult, 2013-ban. Az alig hatvankilenc éves korában elhunyt professzor számos cikk és publikáció szerzője volt, bírói munkájáért magas állami kitüntetésben részesült Bosznia-Hercegovinában.

            Masenkó-Mavi Viktor legfőbb szakterülete az emberi jogok védelme volt. Részben ezért, részben pedig kiváló angol, francia és orosz nyelvismerete miatt az Európa Tanács első kelet-közép-európai szakértői közé tartozott. Az Európa Tanács megbízásából volt 1996 és 2003 között tagja a Bosznia-Hercegovinában működő Emberi Jogok Kamarájának. A testület egyik tanácsának is vezetője volt. Itt szerzett tapasztalatait számos tudományos cikkben dolgozta fel, illetve az egyetemi oktatásban is felhasználta.

            A bosznia-hercegovinai háborút lezáró Daytoni Egyezmény 6. számú jegyzőkönyve az emberi jogokról szóló megállapodás volt. E jegyzőkönyv alapján jött létre a fent említett Emberi Jogok Kamarája, mely saját hatásköri és illetékességi területén végleges és kötelező erejű döntéseket hozott. A Kamara 14 tagból állt. A két-két szerb, horvát és bosnyák bíró mellett nyolc más nemzetiségű bíró is dolgozott a testületben. Az elosztás fő szempontja az volt, hogy a többségben lévő nemzetközi bírák kezelni tudják a nemzeti bírák feltételezhető (ha nem is nagy számban, de be is következő) etnikai alapú súrlódásait. A testület döntően az 1995 után keletkezett, de gyakran a múltban gyökerező ügyekre vonatkozó pontosan körülhatárolt feladat- és hatáskörökkel rendelkezett.

A háborús bűncselekményekkel kapcsolatos ügyek a Hágában működő eseti büntetőbíróság hatáskörébe tartoztak. Az Emberi Jogok Kamarája üléseit Szarajevóban tartotta. Kérelmeket közvetlenül a panaszosok nyújthattak be. Így a bíróság tagjai közvetlen kapcsolatba kerülhettek a háború nehézségeit átélt emberekkel. A panaszosoknak igazolniuk kellett, hogy a hazai igazságszolgáltatási fórumokat már kimerítették. Az egész testület működésén érződött erős kötődése az Európa Tanácshoz.

            A Kamara fokozatosan emelkedő ügyszámmal dolgozott. Az ügyek száma a kezdeti néhány tucatról  több ezerre nőt. Különös kihívást jelentettek a nemzeti bírák már említett súrlódásai és a korai időszak infrastrukturális problémái. Sokszor azt sem volt könnyű eldönteni, hogy melyik háború előtti jogszabályok vannak még hatályban. A Kamara rendkívül sokféle ügyben hozott döntéseiben ideiglenes intézkedéseket foganatosított, cselekmények végrehajtását, vagy éppen beszüntetését rendelte el, kártérítéseket állapított meg. Masenkó-Mavi Viktor a Kamara működését szakmai szempontból alapvetően sikeresnek tekintette, de megemlítette, hogy az ilyen intézmények, csak példák lehetnek. Megmutatják, hogyan kell egy jogállamban az emberi jogok védelméről gondoskodni. Írásaiban aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban is, hogy a súlyos válságon átment térség képes lesz-e végleg maga mögött hagyni a pusztító nacionalizmus időszakát.

Miroslav Lajčák

Szlovákia egyik csúcsdiplomatája, külügyminisztere 1963-ban született Poprádon. Középiskolai tanulmányait többek között Selmecbányán folytatta, majd Pozsonyban jogot, illetve Moszkvában nemzetközi kapcsolatokat tanult, több szlovák vezető diplomatához hasonlóan az MGIMO-n.

            Diplomáciai karrierjét 1988-ban kezdte a külügyminisztériumban. Dolgozott Csehszlovákia moszkvai nagykövetségén, majd Szlovákia Japánba akkreditált nagykövete lett. 1993 után is fontos pozíciókat töltött be, többek között ismét tókiói nagykövetként. Figyelme később a Balkán felé fordult. Belgrádból működve több helyen is képviselte hazáját, fokozatosan bekapcsolódva az európai és a nemzetközi diplomáciai kezdeményezésekbe. 2005-ben diplomataként felügyelte a rövid életű Szerbia-Montenegró Államszövetségnek véget vető montenegrói függetlenségi népszavazást. Később az európai külügyi szolgálat munkatársa lett. A szlovák külügyminiszteri posztra az európai külszolgálat kötelékéből tért haza.

            A balkáni térségben legjelentősebb nemzetközi tisztségét 2007 és 2009 között töltötte be, Bosznia-Hercegovinában a nemzetközi közösség főmegbízottjaként. E poszton az első kelet-közép-európai szakdiplomata volt.

            A főmegbízott jogkörének kibővítése után az 1997-es bonni konferencián az eredetileg koordinációs célú tisztség térség nemzetközi vezetői posztjává vált. A békefolyamatot felügyelő főmegbízott helyi politikusokat válthatott le hivatalukból, ha úgy ítélte meg, hogy azok veszélyeztetik a békefolyamatot, jogszabályokat léptethetett hatályba, ha az egyes területi entitások nem tudtak megegyezésre jutni. Jelentős beavatkozási lehetőségei voltak a média területén is.

            Lajčák is élhetett (és élt is) e rendkívüli jogosítványokkal. Főmegbízott fellépését kritikák is érték emiatt, egyes intézményi és rendőrségi reformok végrehajtása során autokratikus fellépéssel is vádolták. A szerb entitás vezetőjével is konfliktusa alakult ki. Munkája eredményességének fokmérője lehet, hogy mindkét entitás (a Szerb Köztársaság és a Bosznia-Hercegovina Föderáció) egy-egy napilapja őt választotta az év emberének 2007-ben.  Főmegbízotti ideje alatt fogadták el az Európai Unióval a Stabilizációs és Társulási Megállapodást. E dokumentum az egyik első és fontos lépés volt a sokat szenvedett ország uniós tagsága felé vezető úton. Az integráció még várat magára, de 2022 decembere óta Bosznia-Hercegovina már tagjelölti státuszban van.

            Lajčák Szlovákia külügyminiszteri posztjáért hagyta el főmegbízotti pozícióját 2009-ben, amit 2020-ig töltött be. Jelentős munkát végzett az Unió Tanácsa, valamint az EBESZ szlovák elnöksége alatt, részt vett az Európai Unió Külügyi Szolgálatának munkájában, volt az ENSZ Közgyűlésének elnöke is. 2016-ban, az ENSZ Főtitkárának megválasztásakor a portugál António Guterres mögött a második helyen végzett.

2020 áprilisától az Európai Unió Belgrád és Pristina közötti párbeszédért és más, a Nyugat-Balkán régiót érintő kérdésekért felelős különleges képviselője. Megbízatása 2024. augusztus 31-ig tart.

Marek Antoni Nowicki

A neves lengyel ellenzéki jogász 1953-ban született Siemiatyczében. Jogi diplomáját a Varsói Egyetemen szerezte. Az egyetem elvégzése után ügyészsegédként, majd alügyészként dolgozott. 1980-ban tagja lett a Szolidaritás Független Szakszervezetnek. A hadiállapot idején (1981 után) az egyik szamizdat folyóirat rovatvezetője, több emberjogi témájú jelentés szerzője volt. Annak az 1983 elején írt, a hadiállapot alatti jogsértésekről szóló jelentésnek is egyik szerzője volt, amelyet az EBEÉ madridi konferenciáján tettek közzé.

            Ellenzéki tevékenysége miatt egy időre szakmája gyakorlásától is eltiltották. Társalapítója volt a lengyelországi Helsinki Bizottságnak, 1989 és 1990 között pedig a bizottság szóvivője volt. 1990 és 1993 között a Nemzetközi Helsinki Bizottság Végrehajtó Bizottságának tagja, 1992 és 1993 között elnöke.

Tagja volt a New York-i Nemzetközi Ügyvédi Kamarának, az akkor budapesti székhelyű Európai Roma Jogok Központjának és az azóta megszűnt Emberi Jogok Nemzetközi Jogvédelmi Központjának (INTERIGHTS) is. Az Európa Tanács megbízásából szolgálatot teljesített Moldovába, Azerbajdzsánban, Grúziában és Oroszországban is.

            Többször jelölték az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírói tisztségére, és az Európa Tanács emberi jogi biztosi posztjára, de ezeket a tisztségeket végül nem nyerte el. A vezető nemzetközi jellegű jogi posztot Koszovóban töltött be. Az ENSZ koszovói missziójaként működő UNMIK 2000/38 rendelete 2000. július 11-ével létrehozta az ombudsman intézményét. Így akarták fokozni az emberi jogok védelmét a súlyos jogértésekkel tűzdelt konfliktus után az ENSZ felügyelete alá vont térségben.

            Az ombudsman a többi hatalmi ágtól függetlenül kérhet tájékoztatást intézményektől, vizsgálatokat folytathat azokban , ajánlásokat adhat ki, jelentéseket tehet közzé, valamint ingyenes szolgáltatásokat és közérdekű szolgáltatásokat nyújthat az állampolgároknak, akik panaszokkal is fordulhatnak hozzá. Nowicki töltötte be a függetlenségét még ki nem kiáltott Koszovóban elsőként az ombudsmani tisztséget. Megbízatása 2005 decemberéig tartott. Az ennek utolsó időszakában írt jelentésben javuló tendenciát mutatónak, de még nem kielégítőnek írta le a koszovói emberjogi helyzetet. Javaslatot tett az ombudsman intézményének megerősítésére és Emberi Jogi Bíróság felállítására. 2007-től az ENSZ Koszovói Emberi Jogi Tanácsadó Bizottságának tagja lett. Tagja az Európa Tanács Václav Havel Emberi Jogi Díj zsűrijének is. Számos díj birtokosa, több könyv és szakmai publikáció szerzője, társszerzője.

            Egyik interjújában arra a kérdésre, hogy milyen témában fordulnak hozzá az emberek azt válaszolta, hogy könnyebb lenne azt megmondania, milyenben nem. Szerinte hivatala a bizalom intézményévé tudott válni. Sokszor olyan témákat vetettek fel a hozzá érkező albánok, szerbek és más etnikumhoz tartozók, amikben segíteni ugyan nem tudott, de legalább félelem nélkül elmondhatták azokat. A panaszok elsősorban a biztonságot, a tulajdont, a szociális jólétet és az igazságszolgáltatási rendszert érintették. Az ombudsman feladata leginkább az volt, hogy leckét adjon arról, hogy ilyen nehéz körülmények között is működhet független, megbecsült és erős tartást mutató intézmény.

Tomáš Szunyog

1985 és 1990 között a moszkvai MGIMO diplomataképző intézményben tanult. A nemzetközi kapcsolatokból szerezte diplomáját. Ezután a csehszlovák, majd a cseh külügyminisztériumban dolgozott. Beszél angolul, oroszul, franciául, szlovénul és bosnyákul. 1993-ban és 1994-ben a külügyminisztérium Közép-európai Főosztályán a Visegrádi Csoport és Szlovénia ügyintézőjeként tevékenykedett. 2001 és 2005 között Szlovéniába szolgált nagykövetként, utána a külügyminisztérium Délkelet- és Dél-európai Főosztálya igazgatója lett. 2009 és 2014 között bosznia-hercegovinai nagykövet volt. Hazája egyik legfőbb Délkelet-Európa szakértője. 2020. szeptember 1-jétől az Európai Unió Különleges Képviselője Koszovóban. Megbízatása 2023. közepéig tart.

            A függetlenségét 2008-ban kikiáltó Koszovó 2016-ban kötött Stabilizációs és Társulási Megállapodást az Európai Unióval. A csatlakozás előmozdítása és az uniós pénzügyi támogatások (1999 óta mintegy 2,5 milliárd euró) elosztása céljából jött létre az Európai Unió Koszovói Irodája. Vezetője az Unió Koszovói Különleges Képviselője, aki a béke, a stabilitás és a jogállamiság megerősítése érdekében áll kapcsolatban az ország állami szerveivel.

            Beiktatásakor Szunyog fő prioritásként az oktatás fejlesztését, a gazdasági növekedés előmozdítását, a jobb befektetési környezet megteremtését és a korrupció elleni küzdelem fontosságát hangsúlyozta. Örömét fejezte ki a Belgrád és Pristina között, Miroslav Lajčák különleges képviselő támogatásával újraindult párbeszéd miatt. Fontos céljának tekinti, hogy a koszovóiak mihamarabb vízum nélkül utazhassanak az EU-ba. 2022 decemberében a cseh uniós elnökség idején erről megállapodás is született, amit legkésőbb 2024. január 1-ig végre kell hajtani. Fontos elérendő célként jelölte még meg – akárcsak Masenkó-Mavi Viktor és Marek Antoni Nowicki – az emberek demokratikus intézményekbe vetett bizalmának fokozását.

Összegzés

Az említett közép-európai szakemberek, sok más társukhoz hasonlóan komoly erőfeszítéseket tettek azért, hogy a két délkelet-európai posztkonfliktusos térség visszataláljon a béke és a normalitás útjára, valamint egyszer az Európai Unió kötelékébe is megérkezzen. Ez ma még csak távlati cél. Eléréshez a két országnak még sokat kell tennie a jogállamiság, a demokrácia és a toleráns, plurális társadalom kiépítésének folyamatában. Ehhez az EU-nak és más nemzetközi szervezeteknek további komoly támogatást kell nyújtani. Ha pedig ezalatt a különböző etnikai csoportok egymással is békére lelnek, megtanulják tisztelni egymás különbözőségét, talán az egész térségre kedvezőbb időszak köszönhet, nem lesz a Balkán Európa puskaporos hordója.

Urbán Zoltán

További cikkek

Martin Pollack emlékére

2025.01.27.

Interencia

Életének nyolcvanadik évében 2025. január 17-én elhunyt Martin Pollack, a kortárs osztrák irodalom egyik legmeghatározóbb, legtekintélyesebb alakja. Az általa feldolgozott témák miatt, amelyek a közelmúlt tragikus közép-európai eseményeit tárják az olvasó elé, és az irántuk tanúsított nemzetközi érdeklődés miatt helyénvaló, hogy röviden mi is megemlékezzünk róla.

Esterházy Mycielska Mária, a magyar-lengyel Antigoné halálának 50. évfordulóján

2025.01.22.

Interencia

1975. január 21-én, azaz épp ötven évvel ezelőtt történt, hogy Esterházy-Mycielska Mária, befejezve földi pályafutását, a lengyelországi mieleci otthonában visszaadta lelkét a teremtőjének.Az életében fivére, János által csak „angyali jó Mariskának” nevezett Esterházy Mária halálának 50. évfordulója alkalmából szerettei, rokonai és tisztelői a kelet-lengyelországi Wiśniowa település templomában, iletve a Mycielski...

Vasbölcső

2024.12.04.

Interencia

Milivoj Miki Roš, a sokoldalú személyiség íróként, forgatókönyvíróként, rendezőként és színészként van jelen a szlovén kultúrában. Nevének említésekor kisregények (Buffett), regények (A jézusi katapult és a Visszatérés az örökkévalóságból), képeskönyvek (A gyermek Miló kincse), mesekönyvek (A babiloni törpe és Így láttam a világot az asztal alól) jutnak az olvasó eszébe....

Josef Toufar, a csehszlovákiai egyházüldözés mártírja

2024.11.01.

Interencia

A Hradec Králové-i kerületi bíróság néhány héttel ezelőtt, 2024. október 10-én rehabilitálta a csehszlovákiai kommunista egyházüldözés egyik legismertebb áldozatát, az 1950-ben törvénytelenül letartóztatott, fogvatartott és végül mártírhalált halt Josef Toufar čihosti plébánost, akinek neve a csehszlovákiai kommunista egyházüldözés egyik szimbolikus eseményéhez, a čihosti csodához kapcsolódik. Az atyát a templomában történt...

A magyar vonatkozású szentek mint emlékezethelyek a muravidéki szlovénok körében

2024.10.13.

Interencia

A szlovénok, a történelmi Magyarország egyik legkisebb lélekszámú etnikuma körében is jelentős a magyar vonatkozású szentek tisztelete. Ma is közös emlékezethelyként tekinthetünk Szent István, Szent László és Szűz Mária, a magyarok nagyasszonya személyére.

Käfer Istvántól búcsúzunk

2024.08.07.

Interencia

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy 2024. augusztus 5-én, életének kilencvenedik évében elhunyt Käfer István, a Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nyugalmazott intézet- és tanszékvezető tanára, a magyar-szlovák irodalmi kapcsolatok neves kutatója.Tanár Úr Budapesten született 1935. június 3-án. A második világháború éveire eső...

Szlovenszkóról – alternatívan

2024.06.29.

Interencia

Van egy jó hírünk! Szlovenszkóba át lehet menni csak úgy, a személyit sem kérik. Vinni persze kell. Szlovenszkó jó hely. Vannak ott magyarok és vannak ott szlovákok. Nem jól írom. Vannak ott szlovákok, ők adják az állam nevét. Mi azonban délről közelítünk, ha átmegyünk és előbb magyarokkal találkozunk. Nekünk ez...

Autópályák Közép-Európán át

2024.06.04.

Interencia

Az autópálya hálózatban térségünkben még ma is a sugaras-gyűrűs szerkezettípus dívik, Nyugat-Európában pedig a rácsos, vagy raszteres szerkezet. Ez lehetne a mi követendő mintánk is. A rácsos, raszteres hálózat kiválóan betölti szerepét. Az ezekkel összekötött országok egymás mellett fekszenek, egy kelet-nyugat irányú vonal mentén. Létezik egy másik természetes fejlesztési irány...

„…Van-e még náció, mely úgy értene a mulatás nemes úri művészetéhez, mint a lengyel, meg a magyar?”

2024.03.22.

Interencia

Egy eladásra kínált hagyatékból került elő az a meghívó, melynek témája az 1937. január 13-án, szerda este megrendezett Magyar-Lengyel Bál a Hungária Szállóban. A meghívóból kiderül, hogy az eseményt a Magyar-Lengyel Diákszövetség rendezte, és József Királyi Herceg és Dr. József Ferenc Királyi Herceg legmagasabb védnöksége alatt valósultak meg.

Szlovéniai (át)utazások

2024.02.25.

Interencia

A mellékutak érdekesebbek a főutaknál. Ez volt a kilencvenes években a nem sokkal korábban függetlenedett szlovén állam idegenforgalmi ügynökségének egyik szlogenje. A jelmondatban felfedezhető némi kesernyés büszkeség, ami abból fakad, hogy a mai Szlovénia területére mindig is a nagyobb központok, Bécs, Trieszt illetve Velence közti átmenő forgalom volt jellemző. Most...

Haza és hazaszeretet a békéscsabai születésű Zsilinszky Mihály (Michal Zsilinszky) felfogásában

2024.02.01.

Interencia

Zsilinszky Mihály az alföldi szlovákok központjában, Békéscsabán született 1838-ban. Abban a korban élt, amikor a Felföldön kialakuló nemzeti mozgalomhoz képest „az Alföld periférikus helyzetbe került”, de nemcsak a magyar közélet személyisége lett, hanem tagja volt a Matica slovenskának is, a feloszlatott Matica gyűjteményéből megmentette Ján Hollý, Andrej Sládkovič, Pavol Jozef...

A magyar nyelv szerepe a Vendvidék templomaiban

2024.01.17.

Interencia

A dualizmuskori nemzetiségi politikai a szlovénok magyar nyelvtudását és lojalitását a magyar államhoz elsődleges célként kezelte, ahogy így volt ez más magyarországi nemzetiségek tekintetében is. A magyarországi szlovénok kétharmada katolikus, egyharmada evangélikus vallású volt. A szószékről elhangzó szótól így nagy hatást vártak.  A magyar nyelvű prédikáció bevezetésével a felnőtt lakosság...

Háború és irodalom Ukrajnában 2014 után

2023.12.31.

Interencia

2023. december 11-én Budapesten került sor arra a beszélgetésre, amely a 2014-ben kitört háború alatti ukrán irodalommal foglalkozik. Fedinec Csilla történész, Körner Gábor műfordító és Pálfalvi Lajos irodalomtörténész, Halász Iván moderálása mellett sokoldalúan járták körül ezt az izgalmas témát. Bár a résztvevők döntően a mostani fejleményekre koncentráltak, az ukrán irodalomról...

Mit jelentett nekünk Kundera „üzenete”?

2023.12.30.

Interencia

Negyven éve jelent meg az emlékezetes esszé, a nagy hatású fölkiáltás Közép-Európáért. Hogy egyáltalán létezünk. Mert úgy látszott, kitörölt bennünket a jelenből és az emlékezetből Európa jaltai kettéosztása. Tizenöt évvel voltunk 1968 után. Amikor először találkoztam Milan Kundera írásaival. Nemzedékem számára történelmi esztendő volt ez. Nagy Gáspár így idézte föl...

Merre sodródott Atlantiszunk?

2023.12.05.

Interencia

Idén lett negyven éve, hogy Milan Kundera megjelentette „Az elrabolt Nyugat, avagy Közép-Európa tragédiája” című esszéjét. Az Interencia ehhez az évfordulóhoz kapcsolódva esszésorozatot indít, elsőként Agnieszka Janiec-Nyitrai írását közöljük.

Templomszentelés Dunasápújfalun

2023.12.01.

Interencia

Szlovákiában, a Pozsony melletti Dunasápújfalun, 2023. december 10-én, vasárnap, egy új, most épített templomot szentel fel Stanislav Zvolenský, pozsonyi érsek.

Bölcső és sírhely

2023.11.26.

Interencia

Egy útikalauzt megnyitva talán meglepő lenne azt olvasni, hogy azoknak, akik egy-egy hely története iránt érdeklődnek, különleges tájékozódási pontot nyújthatnak a temetőkben, templomokban, arisztokrata családok kriptáiban található síremlékek. Ez azonban a Közép-Európa tájait járó érdeklődők esetében nagyon is így van. A kisebb vagy a nagyobb településeket látogatva az egyik legérdekesebb...

Anton Straka élete

2023.11.03.

Interencia

Anton Straka diplomata volt, a csehszlovák külügyminisztérium állt a háta mögött. Nem magánemberként, hanem hivatalnokként segítette a két világháború közötti időszakban a magyar írókat és költőket Budapesten és Prágában. Csehszlovákiában a magyar irodalmat és zenét, Magyarországon a cseh és szlovák irodalmat és zenét akarta népszerűsíteni. Magát mindkét kultúra propagandistájának tartotta....

A csehszlovák álom

2023.10.29.

Interencia

Hazám, Csehszlovákia, az egyetlen szellemi haza, amelyet egyáltalán a magaménak mondhattam, mindenekelőtt egy álom volt. Egy csodálatos álom az emberek között újjáépített igazságosság és egyenlőség hazájáról, amelyben az állampolgárság és a hűség az etnikai identitás és nyelv fölötti elvekre épül. Egy olyan szédítő álom, amelyért sokan haltak meg mindkét világháború...

Az emberélet útjának felén

2023.10.25.

Interencia

Október végén Hruscsov és Tito elvtárs szarvasvadászaton vett részt a Kaukázus vadonjában. Testvéri egyetértésben ejtettek el néhány mutatós példányt, köztük egy tizenkettest is. Bulganyin elvtárs csak a hegygerincen csatlakozott a vadászkiránduláshoz, az utazás alatt ugyanis egy kicsit lebetegedett. A fertőzés terjedt. Európa az éjszakákat átvirrasztó dohányosok fullasztó köhögésétől rázkódott. Lehűlt...

Mulandóság

2023.09.23.

Interencia

Nézegetem Borut Peterlin szlovén fotós Flower power című, közel másfél évtizeddel ezelőtt készült képsorozatát az interneten, és azon az idézeten gondolkodom, amely mottóként szerepel a szerző honlapján a politikai eseményeken lefotózott növényeket ábrázoló képek mellett: „Száz évvel később a politikusok nevére nem emlékszik majd senki, de a növényekét mindenki fogja...

A Balkán (h)arcai tegnap és ma

2023.09.15.

Interencia

A Balkán kifejezés az itt élő népek számára réteges tartalmakat hordoz, de nem puszta földrajzi fogalom a magyarság számára sem. – A múltunk egy szerves darabja. Ez a kapcsolat ugyan felettébb ellentmondásos, ám kölcsönhatásokban, tanulságokban bővelkedő.

„Csak mécs szerettem volna lenni. Kicsinyke körnek éltető tüze.”

2023.07.30.

Interencia

Tarczay Gizella (1896-1981) irodalmár, költő, műfordító, tanár, könyvelő, a délszláv és a bolgár hegyeket, illetve a Tátrát járó hegymászónő A hűtlen folyam című 1916-1918 között íródott zágrábi naplóregénye és naplója a Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány kiadásában jelent meg. A horvátországi, Modrus-Fiume vármegyei Cernik faluban született, édesapja az...

Reflektáltalan szempontok a szlovák történelemfelfogásban

2023.07.28.

Interencia

A magyar–szlovák történelemfelfogás különbözőségeit ideje lenne tételesen számbavenni ahhoz, hogy politikusaink ne szét-, hanem összebeszéljenek. Ehhez pedig alapos intellektuális előkészítő munka szükséges, amely már megindult, de nem látni, pedig most nagyon kellene, hogy láthatóvá váljék.

Kundera emlékéről

2023.07.14.

Interencia

Július 11-én távozott e világból Milan Kundera. A cseh író. Igazi honfitársunk Közép-Európából. Először talán a pozsonyi Irodalmi Szemlében találkoztam a nevével. A történelmi 1968-as esztendőben utolsó éves egyetemistaként már januártól alapos figyelemmel kísértem, mi történik Csehszlovákiában. Nagy nemzetközi visszahangja volt az előző évi csehszlovák írókongresszusnak. Nem véletlenül látták később...

Szlovák, német és cseh írók a dualizmus kori Budapest kávéházi életéről

2023.07.09.

Interencia

A kávéház a nagyváros félnyilvánossági színtereként „a budapesti polgár szocializációjának egyik fontos intézményévé lett...” Kósa László mellett Gundel Imre és Harmath Judit is hangsúlyozza a kávéház szocializáló szerepét: „ősidők óta […] egyes rétegek kötetlen találkozására, beszélgetésre, gondolatok cseréjére” adott lehetőséget. Gyáni Gábor megfogalmazásában a kávéház a „modern demokrácia” születésének intézménye...

Testvér népek között?Reménykedő széljegyzetek Martin Homza Murices novae avagy Új tüskék. (Dialógusok a szlovák történelemről és nem csak arról.) című munkájához

2023.06.19.

Interencia

Sok évvel ezelőtt a Duna televízió egyik reggeli műsorában Trianonról, a megbékélés lehetőségéről volt szó. Egy hirtelen ötlet alapján azt találtam mondani, hogy Trianon kapcsán nemcsak mi vesztettük el a Tátrát, hanem a szlovákok is a Balatont. Élő adás volt, már nem lehetett visszakozni. Az volt – megfontolva az elhangzottakat,...

A Korompay család (Kiállítás a budapesti Lengyel Intézetben)

2023.05.13.

Interencia

A második világháborús lengyel-magyar kapcsolatokról legtöbbször a két nép legendás barátsága, a lengyel menekültek magyarországi befogadása vagy a balatonboglári gimná­zium jut az ember eszébe. Ezek mellett sajnos vannak más, kevésbé szívderítő közös pontok is. Például Katyń. Van ugyanis három olyan magyar személy is, akik valamilyen módon köthetők ehhez a tragédiához....

Eltérő vonások Mindszenty József és Stefan Wyszyński bíborosok küzdelmeiben a totalitárius rendszerek idején

2023.05.09.

Interencia

Örömmel olvastam főtisztelendő PhD Beran Ferenc erkölcsteológus, szociálteológia professzora értékes írását Mindszenty József és Stefan Wyszyński bíborosok küzdelmeinek közös vonásairól. Tekintettel arra, hogy Wyszyński bíboros vonalvezetése, elmondható, teljes sikerrel zárult, hiszen megőrizte, átvitte, sőt gyarapította népének ősi hitét a „Vörös tengeren”, és ez nem mondható el Mindszenty bíboros esetében: a...

Közös vonások Mindszenty József és Stefan Wyszyński bíborosok küzdelmeiben a totalitárius rendszerek idején

2023.05.08.

Interencia

Ha Mindszenty József és Stefan Wyszyński életét nézzük, akkor több közös jellemzőt fedezhetünk fel bennük. Azonos történelmi korban éltek és mindketten vidéki származásúak voltak. Mindszenty egy nyugat-magyarországi kis faluban, Csehimindszenten 1892-ben született, Wyszyński pedig 1901-ben a cári Oroszország területén levő Zuzela községben. A népi vallásosság mind a két főpásztor lelki...

Abszurdisztánt az Eurovízióra!

2023.05.05.

Interencia

Nem tudom, miért van az, hogy a volt jugoszláv köztársaságokban elképesztően népszerű az Eurovíziós Dalfesztivál. Mindenesetre úgy tűnik, a bosnyák Dubioza Kolektiv zenekar úgy gondolja, hogy így vagy úgy, de ott a helye, és a https://eurosong.dubioza.org/ honlapon aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy versenyen kívül felléphessen a fesztiválon olyan országok nevében, akik nem...

Példaképek Közép-Európának?

2023.04.23.

Interencia

Visegrádi, illetve tágabb értelemben a közép-európai összetartozásunkat növelnék az olyan példaképek, akiket közösen tisztelhetünk, akiket mindannyian sajátuknak érezhetünk. Szent Adalbert és Esterházy János egyaránt alkalmas lehet erre a szerepre.

Uzsgorod vagy mégis Ungvár? Melyik nyelv ősibb?

2023.04.20.

Interencia

Mostanában arról hallunk, hogy ideje áttérni az Uzsgorod (Uzsgorody) szó használatára és le kellene szokni a veretes Ungvár szavunkról. Ungvár szavunk azonban egy ószláv nyelvemlék, míg az Uzsgorod egy újkori szláv szó, ha úgy tetszik, csinált szó.

Nemzeti identitás és egyesületi élet Liptóban a 19. század végén

2023.04.15.

Interencia

Milyen nemzeti narratívák, politikai fonalak és nemzeti identitást erősítő eszközök lehettek egy fő céljának a művelődés terjesztését és a politikától elhatárolódást deklaráló szlovák és magyar egyesület életében? Ezt a kérdést vizsgáljuk két liptói egyesület, a szlovák Beseda (Szlovák Társaskör) és a Magyar Társaskör példáján. Nem csak a problémakör izgalmas, hanem...

A visegrádi államok szakértői a boszniai és koszovói államépítésben

2023.04.12.

Interencia

A hidegháború befejeztével Kelet-Közép-Európa népeinek minden oka megvolt az optimizmusra. A rendszerváltozás a visegrádi országokban a lehetőségekhez képest zökkenőmentesen zajlott. Igaz, Csehország és Szlovákia útjai különváltak, de ez is békés keretek között történt. A Balkán felett viszont sötét felhők gyülekeztek. Nem is kellett sokat várni, hamarosan ki is tört a...

Közös visegrádi emlékezethelyek Szent Adalberttől a Budapest-Varsó vasútig

2023.04.10.

Interencia

A közép-európaiság tapintható és mégis nehezen megragadható szellemiség és attitűd körülöttünk, talán ezért van az, hogy a könyv konkrét példái személyek, városok, jelenségek kapcsán „ahaélményeket” adnak az olvasónak. Konkrét formában kimondják azokat a gondolatokat, amelyek körülöttünk lebegnek, érezzük őket, de eddig nem tudtuk így megragadni, megfogalmazni – a szerzők most...

Selmeci levelek

2023.03.19.

Interencia

Miután apám rokkantnyugdíjas lett, minden reggel odaült az íróasztalához azzal az elhatározással, hogy végre megírja a könyvét Selmecről. Legalább négyszer megigazította a székét, hogy kényelmesebben üljön, kétszer is kiegyenesítette az írógépbe fűzött papírt, majd vett egy nagy levegőt és nyomtatott nagy betűkkel leírta: SELMEC

Bolgárok. Kertészek

2023.03.18.

Interencia

A 19. század közepéig a hazai zöldségkertészet gyermekkoráról szoktak beszélni, az ezt követő évtizedekben azonban a kertészet már jól jövedelmező üzletággá vált. A kertészet, zöldségtermesztés fejlődésére a bolgárkertészek voltak nagy hatással. A magasabb színvonalú termelési technikát meghonosító külhoni kertészek ideérkezése a módszerek és a termesztési módok átvételét eredményezte. A 20....

A 17. századi régi magyarországi nyomtatványok cseh és szlovák nyelvű verses emlékei

2023.03.05.

Interencia

A 17. századi magyarországi cseh vagy szlovák nyelvű nyomtatványokban található énekek, versek, vagy kisebb rímes mondások szinte ismeretlenek a magyar szakirodalomban, annak ellenére, hogy a hazai kulturális örökség részét képezik, a Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány új kötete talán változtatni tud ezen.

Irodalom és kurázsi

2023.03.03.

Interencia

Az irodalom cseppet sem ártalmatlan dolog. Amennyire az egyes nemzeti kánonokban szereplő művek megjelenítenek bizonyos értékrendeket, annyira teremtik is azokat, és így formálni tudják a társadalmat. A nemzetek kanonizált történetei, alakjai között vannak globális és regionális egyezések, és persze különbségek is, amelyek alapján könnyelmű és felelőtlen eszmefuttatásokra ragadtathatja magát az...

Ne féljetek!

2023.03.01.

Interencia

2021 szeptemberében a Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány nemzetközi tudományos konferenciát szervezett Esztergomban Az egyházak és a közép-európai átmenet címmel. A konferenciához kiállítás is csatlakozott. A közép-európai rendszerváltások 30. évfordulójára Grzegorz Górny által a prágai Lengyel Intézet és a magyar kulturális intézet segítségével összeállított, Ne féljetek! A katolikus...

Mennyit ér egy politikus?

2023.02.22.

Interencia

Amennyit az életműve? Melyik politikus életműve ér annyit, hogy emlékezzünk rá? Mi teszi az utókor számára emlékezetessé egy politikus életművét…? Hazatérés címmel gróf Esterházy János életéről szóló misztériumdrámát mutattak be a Nemzeti Színházban 2022. október 28-án. Mi a december 7-i előadáson jártunk.

Visegrád mentális arcáról

2023.02.17.

Interencia

Lehet-e egyáltalán ilyesmiről beszélni? Hiszen mekkorák a különbségek közöttünk a Balti-tengertől a Cseh-erdőig vagy a Kárpátoktól a magyar Alföldig! Mégis, ha nagyobb nemzetközi társaságba kerül az ember, hamar kiderül, visegrádi „honfitársakkal” jobban megértheti magát az ember, mint Európa vagy a világ más részéből jött emberekkel.

Szent Cirill, Szent Metód, Szent István

2023.02.14.

Interencia

A magyar-szlovák viszony keresztény értelmezhetősége szempontjából igen fontos Szent Cirill és Szent Metód küldetése, a szláv apostolok és kontinuitásuk a szlovák nemzeti identitásban. A Rasztiszlav hívására érkezett testvérpár bizánci hittérítő volt.

A visegrádi népek morfológiájához

2023.02.05.

Interencia

A visegrádi népekben közös elem, hogy a Nyugat részeinek tudják magukat. Ha történelmük kezdeteit nézzük, az írásbeliség latin nyelvű. Ha küzdelmeiket nézzük, a németséggel élték együtt hétköznapjaikat. A nürnbergi faszobrászt, Veit Stosst városukba meghívó németajkú gazdag krakkói polgárok probléma nélkül vallották királyuknak a Wawelben lakó lengyel uralkodót.

Cseh ördög és pokol

2023.01.30.

Interencia

A középkori lelkiségi irodalom egyik legfőbb kérdése volt a lélek sorsa, vagyis az ember élete során elkövetett bűneinek büntetése és jótetteinek jutalma. Az egyéni bűnök és erények következményeit mutatja be Dante Alighieri korszakalkotó műve, az Isteni színjáték, amely hamar ismertté vált Csehországban is.

Valóban rendeznünk kellene már közös dolgainkat

2023.01.06.

Interencia

A Charta XXI. megbékélési mozgalom 2010-ben született, de 2009-ben fogant. A Szentimrevárosban, a Klebelsberg Kuno szobor előtt kellett ünnepi beszédet mondanom június 4-én. Rájöttem, hogy „hagyományos” Trianon-beszédet nem tudok mondani. Kevés az, hogy vesszen Trianon. Nem elég a fájdalmunkat kifejezni, s azután menni tovább, mintha mi sem történt volna. Megoldás...

Fogjunk össze

2022.12.21.

Interencia

Nem hódítottunk. Befogadtunk, szövetkeztünk Árpád elei óta. Aztán a “kalandozások” idején is morva-szlávokkal fegyverbarátságban. Jutalmuk Koronánk alatt a teljes nemzetegység, a szláv-magyar nemesség.

1%

Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány (2500 Esztergom, Szt. István tér 10.) Adószám: 18617979-1-11

A honlapon közzétett tartalmak csak a szerző, illetve az Interencia folyóiratot kiadó szervezetek engedélyével közölhetők újra. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat ne, vagy szerkesztett formában közölje.

© Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány, Charta XXI. Egyesület

Főszerkesztő: Mészáros Andor

Szerkesztőség: Halász Iván, Illés Pál Attila, Käfer István, Kiss Gy. Csaba, Kovács Eszter, Surján László

ISSN

Kapcsolat:

szentadalbertalapitvany@gmail.com

2500 Esztergom, Szt. István tér 10.

Szerzőinknek

A beérkezett kéziratok elfogadásának, illetve megjelentetési időhöz kötésének joga a szerkesztőséget illeti meg. A kéziratokat Times New Roman betűtípusban, 12-es betűnagyságban, .doc vagy .docx, illetve .rtf kiterjesztésben várjuk a szentadalbertalapitvany@gmail.com email címre, mellékletként.

A kéziratok terjedelme nem haladhatja meg a fél ívet (20 000 leütés), az írások címe az 50 leütést. Az írásokhoz 250-500 leütés közötti terjedelmű bevezetőt, rezümét kérünk. Az ennél terjedelmesebb kéziratok esetén egyeztetés szükséges.

A kéziratokat magyar, vagy angol nyelven várjuk. A magyar nyelvű kéziratok esetében “A magyar helyesírás szabályai” című kötet legújabb kiadásának szabályai irányadók. Irodalomjegyzéket nem közlünk, az esetleges jegyzeteket, hivatkozásokat végjegyzet formájában kérjük. A kiemelendő szövegrészek kurzivált formában szerepeljenek. Az évszázadokat arab számmal kérjük feltüntetni, dátumok esetében az év és a nap számmal, a hónap betűvel. Személynevek esetében, első említésnél, a vezeték és keresztnevet is kérjük említeni. A képekhez, ábrákhoz címet és forrásmegjelölést kérünk.

A végjegyzetek esetében a Századok folyóirat hivatkozási előírásának használatát kérjük (https://szazadok.hu/dokumentumok/Kozlesi_szabalyzat_2017_majus.pdf, 2.3. Hivatkozások szerkesztési előírásai, 4-8.)