Az egyház az 1989-es politikai változásokat követően teljes vallásszabadságot élvez a Cseh Köztársaságban, ahogyan Magyarországon és más olyan európai országokban is, amelyek megszabadultak a Szovjetunió és a hazai kommunista pártok uralmától. Az azóta eltelt mintegy harmincöt szabad év szimbolikus pillanatának volt tekinthető Dominik Duka bíboros, prágai érsek 2025. november 4-i halála. Ezzel a kivételes egyházi méltósággal mintha egy egész papi generáció távozott volna.
Anton Martin Slomšek szlovén római katolikus pap, a Lavanti Egyházmegye püspöke 1846-tól, költő, vallási és iskolai könyveket szerző író, nemzetébresztő és egyházszervező. A középkortól kezdve a szlovén lakta területek közigazgatási szempontból nem voltak egységesek, a 13. századtól a Habsburgok befolyása alatt álltak, ez a püspök korában sem volt másképp. A szlovénok Krajna, Alsó-Stájeroszág, Karintia és […]
Szlovénia 2026-ban ünnepli függetlensége kikiáltásának 35. évfordulóját. Az 1991. június 25-i esemény azóta is az ország legfontosabb nemzeti ünnepe, az Államiság napja (Dan državnosti). A kerek évforduló kapcsán a korabeli történések két meghatározó szereplője, Milan Kučan, az akkori köztársasági elnök, és Lojze Peterle, az ország első független kormányának miniszterelnöke (1990–1992) nyilatkozott a szlovén nemzeti hírügynökségnek (STA).
Ki volt ő? Adam Mickiewicz 1798. december 24-én született egy Nowogrodek mellett található helységben, a mai Minszk tartomány/ kerület közigazgatási területén, egy litván nemesi családban. A vilnai egyetemre járt, és az ott kifejtett politikai aktivizmus vádjával száműzték Oroszországba. Szentpéterváron csatlakozott egy írókból álló társasághoz, és írt egy sor szonettet, amelyek 1825-ös krími utazásainak élményein alapultak. […]
Márai Sándor születésének 125. évfordulója alkalmából (2025. április 11.) tett egy különös javaslatot a Nápolyi L’Orientale Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom tanszékének oktatója, Papp Judit a nápolyi közlekedési vállalat, az ANM SpA vezetőségének: állítsanak „emlék” buszmegállót a 20. századi európai irodalom egyik legjelentősebb alkotója, Márai Sándor (1900–1989) tiszteletére. Az évfordulón, 2025. április 10-én és 11-én […]
Mi az a lengyel-magyar barátság? A lengyel-magyar barátságnak, mint jelenségnek nincsen egyetemes definíciója. Ha azonban akár tudományos igényű műveket, akár kulturális termékeket, vagy éppen politikusi megnyilvánulásokat hallunk és olvasunk, azt fogjuk tapasztalni, hogy az esetek döntő többségében a kifejezéssel a közös szabadságharcok által kialakult sorsközösséget, és az abból kiinduló kölcsönös szolidaritást jelölik. A sorsközösség érzésének […]
Anton Trstenjak (1853–1917) stájerországi szlovén író, történész, színháztörténész, a szlovén nemzeti mozgalom egyik szervezője a 19. század végén kétízben is beutazta a magyarországi szlovénok vidékét, kiket magyarul a korszak csak vendekként ismert. Trstenjak útirajza 2006-ban jelent meg (Slovenci na Ogrskem, 2006), melyből részletes képet kaphatunk a 19. századi magyarországi szlovén települések életéről, mely talán az […]
A cukrászat, mint foglalkozás kezdetben művészetként volt számontartva, szolgáltatásai csak az elit legmagasabb rangú tagjai számára voltak elérhetőek. A magyarországi cukrászipar gyógyszerészet mesterségében gyökerezik, ebből csak a 16. és 17. század folyamán vált csak ki, a cukrászat 1850-ig céhen kívül működött, ars libera-ként, és csak ezek után vált jogszabály szerint iparággá.[1] Spanyolországban és Szicíliában […]
Az utazástörténet kutatásának célja az utazás mint társadalmi tapasztalat bemutatása, amelynek elsődleges forrásai az útirajzok, és levelek amelyekben megjelennek az utazásokról szóló beszámolók. A személyes visszaemlékezések mellett a sajtóban is megjelentek ezek az útleírások, amelyeknek célja volt, hogy az olvasók megismerhessék és betekintést nyerhessenek az ismeretlen világokba.[1] A fürdők gyógyvizeinek jótékony hatásai elterjedtek a köztudatban […]
A század közepére Prága teljesen átalakult. A 18. századi városra már csak a dicső múlt árnyéka vetült, de a 19. század első harmadától már egy új korszak kezdődött, Prága a modern cseh nemzeti mozgalom központja lett. A korszakhatárt talán a legjobban az 1835-ös utolsó cseh királykoronázás és az 1848-as szláv kongresszus és 1871, a meghiúsult […]
1%
Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány (2500 Esztergom, Szt. István tér 10.) Adószám: 18617979-1-11
A honlapon közzétett tartalmak csak a szerző, illetve az Interencia folyóiratot kiadó szervezetek engedélyével közölhetők újra. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat ne, vagy szerkesztett formában közölje.
A beérkezett kéziratok elfogadásának, illetve megjelentetési időhöz kötésének joga a szerkesztőséget illeti meg. A kéziratokat Times New Roman betűtípusban, 12-es betűnagyságban, .doc vagy .docx, illetve .rtf kiterjesztésben várjuk a szentadalbertalapitvany@gmail.com email címre, mellékletként.
A kéziratok terjedelme nem haladhatja meg a fél ívet (20 000 leütés), az írások címe az 50 leütést. Az írásokhoz 250-500 leütés közötti terjedelmű bevezetőt, rezümét kérünk. Az ennél terjedelmesebb kéziratok esetén egyeztetés szükséges.
A kéziratokat magyar, vagy angol nyelven várjuk. A magyar nyelvű kéziratok esetében “A magyar helyesírás szabályai” című kötet legújabb kiadásának szabályai irányadók. Irodalomjegyzéket nem közlünk, az esetleges jegyzeteket, hivatkozásokat végjegyzet formájában kérjük. A kiemelendő szövegrészek kurzivált formában szerepeljenek. Az évszázadokat arab számmal kérjük feltüntetni, dátumok esetében az év és a nap számmal, a hónap betűvel. Személynevek esetében, első említésnél, a vezeték és keresztnevet is kérjük említeni. A képekhez, ábrákhoz címet és forrásmegjelölést kérünk.
Az egyház az 1989-es politikai változásokat követően teljes vallásszabadságot élvez a Cseh Köztársaságban, ahogyan Magyarországon és más olyan európai országokban is, amelyek megszabadultak a Szovjetunió és a hazai kommunista pártok uralmától. Az azóta eltelt mintegy harmincöt szabad év szimbolikus pillanatának volt tekinthető Dominik Duka bíboros, prágai érsek 2025. november 4-i halála. Ezzel a kivételes egyházi méltósággal mintha egy egész papi generáció távozott volna. 
Anton Martin Slomšek szlovén római katolikus pap, a Lavanti Egyházmegye püspöke 1846-tól, költő, vallási és iskolai könyveket szerző író, nemzetébresztő és egyházszervező. A középkortól kezdve a szlovén lakta területek közigazgatási szempontból nem voltak egységesek, a 13. századtól a Habsburgok befolyása alatt álltak, ez a püspök korában sem volt másképp. A szlovénok Krajna, Alsó-Stájeroszág, Karintia és […] 
Szlovénia 2026-ban ünnepli függetlensége kikiáltásának 35. évfordulóját. Az 1991. június 25-i esemény azóta is az ország legfontosabb nemzeti ünnepe, az Államiság napja (Dan državnosti). A kerek évforduló kapcsán a korabeli történések két meghatározó szereplője, Milan Kučan, az akkori köztársasági elnök, és Lojze Peterle, az ország első független kormányának miniszterelnöke (1990–1992) nyilatkozott a szlovén nemzeti hírügynökségnek (STA). 
Ki volt ő? Adam Mickiewicz 1798. december 24-én született egy Nowogrodek mellett található helységben, a mai Minszk tartomány/ kerület közigazgatási területén, egy litván nemesi családban. A vilnai egyetemre járt, és az ott kifejtett politikai aktivizmus vádjával száműzték Oroszországba. Szentpéterváron csatlakozott egy írókból álló társasághoz, és írt egy sor szonettet, amelyek 1825-ös krími utazásainak élményein alapultak. […] 
Márai Sándor születésének 125. évfordulója alkalmából (2025. április 11.) tett egy különös javaslatot a Nápolyi L’Orientale Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom tanszékének oktatója, Papp Judit a nápolyi közlekedési vállalat, az ANM SpA vezetőségének: állítsanak „emlék” buszmegállót a 20. századi európai irodalom egyik legjelentősebb alkotója, Márai Sándor (1900–1989) tiszteletére. Az évfordulón, 2025. április 10-én és 11-én […] 
Mi az a lengyel-magyar barátság? A lengyel-magyar barátságnak, mint jelenségnek nincsen egyetemes definíciója. Ha azonban akár tudományos igényű műveket, akár kulturális termékeket, vagy éppen politikusi megnyilvánulásokat hallunk és olvasunk, azt fogjuk tapasztalni, hogy az esetek döntő többségében a kifejezéssel a közös szabadságharcok által kialakult sorsközösséget, és az abból kiinduló kölcsönös szolidaritást jelölik. A sorsközösség érzésének […] 
Anton Trstenjak (1853–1917) stájerországi szlovén író, történész, színháztörténész, a szlovén nemzeti mozgalom egyik szervezője a 19. század végén kétízben is beutazta a magyarországi szlovénok vidékét, kiket magyarul a korszak csak vendekként ismert. Trstenjak útirajza 2006-ban jelent meg (Slovenci na Ogrskem, 2006), melyből részletes képet kaphatunk a 19. századi magyarországi szlovén települések életéről, mely talán az […] 
A cukrászat, mint foglalkozás kezdetben művészetként volt számontartva, szolgáltatásai csak az elit legmagasabb rangú tagjai számára voltak elérhetőek. A magyarországi cukrászipar gyógyszerészet mesterségében gyökerezik, ebből csak a 16. és 17. század folyamán vált csak ki, a cukrászat 1850-ig céhen kívül működött, ars libera-ként, és csak ezek után vált jogszabály szerint iparággá.[1] Spanyolországban és Szicíliában […] 
Az utazástörténet kutatásának célja az utazás mint társadalmi tapasztalat bemutatása, amelynek elsődleges forrásai az útirajzok, és levelek amelyekben megjelennek az utazásokról szóló beszámolók. A személyes visszaemlékezések mellett a sajtóban is megjelentek ezek az útleírások, amelyeknek célja volt, hogy az olvasók megismerhessék és betekintést nyerhessenek az ismeretlen világokba.[1] A fürdők gyógyvizeinek jótékony hatásai elterjedtek a köztudatban […] 
A század közepére Prága teljesen átalakult. A 18. századi városra már csak a dicső múlt árnyéka vetült, de a 19. század első harmadától már egy új korszak kezdődött, Prága a modern cseh nemzeti mozgalom központja lett. A korszakhatárt talán a legjobban az 1835-ös utolsó cseh királykoronázás és az 1848-as szláv kongresszus és 1871, a meghiúsult […]