Az emlékezethelyek Pierre Nora értelmezésében azok a kultúrtörténetileg fontos helyek és tárgyak, melyek az emlékezet és identitás meghatározó szimbólumai. A lieux de mémoire a történelmi múlt és a jelen összekötését segíti kollektív emlékezet számára. Az emlékezethelyek sokféle formában megjelenhetnek, lehetnek tárgyak, terek, vagy épületek, de lehetnek szellemi termékek is, mint például a himnuszok, énekek vagy […]
A konferencia a közép-európai országok együttműködésével foglalkozik Lengyelország és Magyarország szemszögéből, valamint azzal a kérdéssel, hogy a nemzeti kisebbségek, köztük a Magyarországon élő lengyelek milyen szerepet játszhatnak ebben a folyamatban. A kontinensünkön számos regionális együttműködési forma létezik, mint például a Visegrádi Csoport, a Weimari Együttműködés, a Bukaresti Kilencek stb. Az utóbbi időben azonban némelyikük visszaszorulóban van az adott kormányok eltérő külpolitikája miatt. Ez ismételten felveti a nemzeti kisebbségek szerepének kérdését abból a szemszögből, hogy milyen mértékben tudják elősegíteni a társadalmi bizalom építését és az államok közötti kölcsönös együttműködés erősítését. Érdemes ebből a szempontból újragondolni a tágabb értelemben vett közép- európai keretek közti együttműködés és integráció lehetőségeit is, melybe Lengyelország és Magyarország esetében beletartozik a két ország hagyományosan jó viszonyának a csehekre és szlovákokra való kiterjesztésének fontossága is. A konferencia során az előadók egyrészt utalnak az ilyen közeledés történelmi alapjaira és jelenlegi állapotára, másrészt felvázolják az eredményes együttműködésre alapozott integráció jövőbeli kilátásait.
Közép-Európa történelme, gazdasági és társadalmi fejlődése közismerten sok hasonlóságot mutat. Ez alól az alkotmányjog sem kivétel. A modern konstitucionalizmus szempontjából a térségnek nem kell szégyenkeznie. A modern hatalommegosztási elméletek egyik legfontosabb atyja, Charles-Louis de Secondat, La Brède és Montesquieu bárója már a törvények szelleméről írt művében (1748) is pozitívan nyilatkozott Magyarország jogi és politikai fejlődéséról.A francia felvilágosodás további jeles képviselője Jean-Jacques Rousseau egész könyvet írt Lengyelország kormányzásáról. Ennél jóval jelentősebb, hogy az öreg kontinens első, a felvilágosodás által ihletett alkotmánya 1791. május 3-án a lengyel-litván államban született. Igaz, európai és globális hatása kisebb volt, mint a szeptemberben elfogadott francia alkotmányé. (Történelmi érdekesség, hogy a Varsói Nagyhercegség 1807. évi alkotmányát maga Napóleon Bonaparte fogalmazta meg, mégpedig francia nyelven.) Az 1848/49-es magyarországi események pedig a legnagyobbak közé tartoztak a korabeli Európában.
A konferencia a közép-európai országok együttműködésével foglalkozik Lengyelország és Magyarország
szemszögéből, valamint azzal a kérdéssel, hogy a nemzeti kisebbségek, köztük a Magyarországon élő
lengyelek milyen szerepet játszhatnak ebben a folyamatban. A kontinensünkön számos regionális
együttműködési forma létezik, mint például a Visegrádi Csoport, a Weimari Együttműködés, a Bukaresti
Kilencek stb. Az utóbbi időben azonban némelyikük visszaszorulóban van az adott kormányok eltérő
külpolitikája miatt. Ez ismételten felveti a nemzeti kisebbségek szerepének kérdését abból a szemszögből,
hogy milyen mértékben tudják elősegíteni a társadalmi bizalom építését és az államok közötti kölcsönös
együttműködés erősítését. Érdemes ebből a szempontból újragondolni a tágabb értelemben vett közép-
európai keretek közti együttműködés és integráció lehetőségeit is, melybe Lengyelország és Magyarország
esetében beletartozik a két ország hagyományosan jó viszonyának a csehekre és szlovákokra való
kiterjesztésének fontossága is. A konferencia során az előadók egyrészt utalnak az ilyen közeledés történelmi
alapjaira és jelenlegi állapotára, másrészt felvázolják az eredményes együttműködésre alapozott integráció
jövőbeli kilátásait.
Közismert tény: a juhtúrós sztrapacska a szlovákok nemzeti étele és nemzeti szimbóluma. A brindzát, vagyis juhtúrót és annak készítésének hagyományát az Erdélyből érkező vlach pásztorok hozták el Szlovákia mai területére a 14-17. századi vlach kolonizáció során. Az étel alapját képező galuska burgonyából, lisztből és vízből készül, juhtúróval és sültszalonnával tálalják. Szlovákiában barangolva az útmenti kolibákban és más népies hangulatot idéző vendéglátó egységekben, de magas gasztronómiával csalogató éttermekben is gyakran megtalálható az étlapon.
Schápy József felsőlendvai káplánként 1882-ben, a Vasmegyei Lapokban közölte három részes útirajzát, a Felső-Lendva és vidéke című írását. A káplán az olvasót invitálja magával a hegyre, a Cukor-süvegre, aminek tetején Felsőlendva fekszik.
Lengyelország nem csak a középkori, keresztény nyugati államokhoz csatlakozásban mutat hasonlóságot Magyarországgal, hanem bizonyos szempontokból a későbbi keleti blokkba betagozódásban is. Lengyelország is a szovjet “honvédő háború” nyomán megindult ellentámadás és a harmadik birodalom elpusztítását célzó hadmozdulatok következtében szabadult meg a náci megszállástól és került 1939 után immár teljesen szovjet megszállás alá. A keleti blokkban eltöltött évtizedek alatt a két ország gazdasági és társadalmi viszonyainak az alakulása egyaránt mutat hasonlóságokat és jelentős különbségeket is, azonban az tény, hogy amikor az egyik országban a társadalmi elégedetlenség akár politikai, akár fegyveres ellenállásba torkollott, az a másik országban minden alkalommal szinte mindig szimpátiát keltett.
Augusztus 23-án, a Charta XXI. Megbékélés Mozgalom alelnökének, Kotolácsi Mikóczy Ilonának a vezetésével magyar zarándokcsoport érkezett Nagyszombatba, ahol részt vett a Keresztelő Szent János székesegyházban Orosch János nagyszombati érsek által az 1652-es vezekényi csatában elhunyt hősökért és a békéért felajánlott magyar-szlovák nyelvű szentmisén. A szentmisén megjelent szlovák hívek közt jelen volt Ján Čarnogurský volt szlovák miniszterelnök is.
Kiss Gy. Csabától búcsúzunk tanítványai, kollégái nevében. Mesterünktől, barátunktól és kicsit családtagunktól is. Hiszen tanítványai nagy csapatát szinte atyai szeretettel tanította, vezette, javította ki hibáikat, egyengette útjukat.
És nagy ez a csapat. Minden értelemben. Aki manapság közép-európai szomszédainkkal és történelmi szomszédainkkal (a lengyelekkel és a csehekkel) foglalkozik, általában a Kiss tanár úrnak oly fontos visegrádiakkal és a szlovénekkel, horvátokkal, szinte mindannyiunknak mestere, kollégája, barátja volt.
Idén van Jókai Mór születésének kétszázadik évfordulója. Magától értetődő, hogy rendezvények és kiadványok serege emlékezik meg a nagy íróról. Sokat írt és a magyar történelem számos korszakát és témáját feldolgozta. Ha neve előkerül egy beszélgetésben, jó eséllyel a legtöbben azért fogják emlegetni, mert vagy imádják vagy lehetetlenül hosszúnak találják a tájakat, az embereket vagy az egyes élethelyzeteket terjedelmesen leíró szövegeit. Számos művében megjelenik azonban egy olyan elem, amely a közbeszédnek szinte egyáltalán nem és tudományos diskurzusnak is csak alig volt a tárgya: a lengyelek, a lengyel mentalitás, a lengyel tájak ábrázolása.
1%
Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány (2500 Esztergom, Szt. István tér 10.) Adószám: 18617979-1-11
A honlapon közzétett tartalmak csak a szerző, illetve az Interencia folyóiratot kiadó szervezetek engedélyével közölhetők újra. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat ne, vagy szerkesztett formában közölje.
A beérkezett kéziratok elfogadásának, illetve megjelentetési időhöz kötésének joga a szerkesztőséget illeti meg. A kéziratokat Times New Roman betűtípusban, 12-es betűnagyságban, .doc vagy .docx, illetve .rtf kiterjesztésben várjuk a szentadalbertalapitvany@gmail.com email címre, mellékletként.
A kéziratok terjedelme nem haladhatja meg a fél ívet (20 000 leütés), az írások címe az 50 leütést. Az írásokhoz 250-500 leütés közötti terjedelmű bevezetőt, rezümét kérünk. Az ennél terjedelmesebb kéziratok esetén egyeztetés szükséges.
A kéziratokat magyar, vagy angol nyelven várjuk. A magyar nyelvű kéziratok esetében “A magyar helyesírás szabályai” című kötet legújabb kiadásának szabályai irányadók. Irodalomjegyzéket nem közlünk, az esetleges jegyzeteket, hivatkozásokat végjegyzet formájában kérjük. A kiemelendő szövegrészek kurzivált formában szerepeljenek. Az évszázadokat arab számmal kérjük feltüntetni, dátumok esetében az év és a nap számmal, a hónap betűvel. Személynevek esetében, első említésnél, a vezeték és keresztnevet is kérjük említeni. A képekhez, ábrákhoz címet és forrásmegjelölést kérünk.
Az emlékezethelyek Pierre Nora értelmezésében azok a kultúrtörténetileg fontos helyek és tárgyak, melyek az emlékezet és identitás meghatározó szimbólumai. A lieux de mémoire a történelmi múlt és a jelen összekötését segíti kollektív emlékezet számára. Az emlékezethelyek sokféle formában megjelenhetnek, lehetnek tárgyak, terek, vagy épületek, de lehetnek szellemi termékek is, mint például a himnuszok, énekek vagy […] 
A konferencia a közép-európai országok együttműködésével foglalkozik Lengyelország és Magyarország szemszögéből, valamint azzal a kérdéssel, hogy a nemzeti kisebbségek, köztük a Magyarországon élő lengyelek milyen szerepet játszhatnak ebben a folyamatban. A kontinensünkön számos regionális együttműködési forma létezik, mint például a Visegrádi Csoport, a Weimari Együttműködés, a Bukaresti Kilencek stb. Az utóbbi időben azonban némelyikük visszaszorulóban van az adott kormányok eltérő külpolitikája miatt. Ez ismételten felveti a nemzeti kisebbségek szerepének kérdését abból a szemszögből, hogy milyen mértékben tudják elősegíteni a társadalmi bizalom építését és az államok közötti kölcsönös együttműködés erősítését. Érdemes ebből a szempontból újragondolni a tágabb értelemben vett közép- európai keretek közti együttműködés és integráció lehetőségeit is, melybe Lengyelország és Magyarország esetében beletartozik a két ország hagyományosan jó viszonyának a csehekre és szlovákokra való kiterjesztésének fontossága is. A konferencia során az előadók egyrészt utalnak az ilyen közeledés történelmi alapjaira és jelenlegi állapotára, másrészt felvázolják az eredményes együttműködésre alapozott integráció jövőbeli kilátásait. 
Közép-Európa történelme, gazdasági és társadalmi fejlődése közismerten sok hasonlóságot mutat. Ez alól az alkotmányjog sem kivétel. A modern konstitucionalizmus szempontjából a térségnek nem kell szégyenkeznie. A modern hatalommegosztási elméletek egyik legfontosabb atyja, Charles-Louis de Secondat, La Brède és Montesquieu bárója már a törvények szelleméről írt művében (1748) is pozitívan nyilatkozott Magyarország jogi és politikai fejlődéséról.A francia felvilágosodás további jeles képviselője Jean-Jacques Rousseau egész könyvet írt Lengyelország kormányzásáról. Ennél jóval jelentősebb, hogy az öreg kontinens első, a felvilágosodás által ihletett alkotmánya 1791. május 3-án a lengyel-litván államban született. Igaz, európai és globális hatása kisebb volt, mint a szeptemberben elfogadott francia alkotmányé. (Történelmi érdekesség, hogy a Varsói Nagyhercegség 1807. évi alkotmányát maga Napóleon Bonaparte fogalmazta meg, mégpedig francia nyelven.) Az 1848/49-es magyarországi események pedig a legnagyobbak közé tartoztak a korabeli Európában. 
Közismert tény: a juhtúrós sztrapacska a szlovákok nemzeti étele és nemzeti szimbóluma. A brindzát, vagyis juhtúrót és annak készítésének hagyományát az Erdélyből érkező vlach pásztorok hozták el Szlovákia mai területére a 14-17. századi vlach kolonizáció során. Az étel alapját képező galuska burgonyából, lisztből és vízből készül, juhtúróval és sültszalonnával tálalják. Szlovákiában barangolva az útmenti kolibákban és más népies hangulatot idéző vendéglátó egységekben, de magas gasztronómiával csalogató éttermekben is gyakran megtalálható az étlapon. 
Schápy József felsőlendvai káplánként 1882-ben, a Vasmegyei Lapokban közölte három részes útirajzát, a Felső-Lendva és vidéke című írását. A káplán az olvasót invitálja magával a hegyre, a Cukor-süvegre, aminek tetején Felsőlendva fekszik. 
Lengyelország nem csak a középkori, keresztény nyugati államokhoz csatlakozásban mutat hasonlóságot Magyarországgal, hanem bizonyos szempontokból a későbbi keleti blokkba betagozódásban is. Lengyelország is a szovjet “honvédő háború” nyomán megindult ellentámadás és a harmadik birodalom elpusztítását célzó hadmozdulatok következtében szabadult meg a náci megszállástól és került 1939 után immár teljesen szovjet megszállás alá. A keleti blokkban eltöltött évtizedek alatt a két ország gazdasági és társadalmi viszonyainak az alakulása egyaránt mutat hasonlóságokat és jelentős különbségeket is, azonban az tény, hogy amikor az egyik országban a társadalmi elégedetlenség akár politikai, akár fegyveres ellenállásba torkollott, az a másik országban minden alkalommal szinte mindig szimpátiát keltett. 
Augusztus 23-án, a Charta XXI. Megbékélés Mozgalom alelnökének, Kotolácsi Mikóczy Ilonának a vezetésével magyar zarándokcsoport érkezett Nagyszombatba, ahol részt vett a Keresztelő Szent János székesegyházban Orosch János nagyszombati érsek által az 1652-es vezekényi csatában elhunyt hősökért és a békéért felajánlott magyar-szlovák nyelvű szentmisén. A szentmisén megjelent szlovák hívek közt jelen volt Ján Čarnogurský volt szlovák miniszterelnök is. 
Kiss Gy. Csabától búcsúzunk tanítványai, kollégái nevében. Mesterünktől, barátunktól és kicsit családtagunktól is. Hiszen tanítványai nagy csapatát szinte atyai szeretettel tanította, vezette, javította ki hibáikat, egyengette útjukat.
És nagy ez a csapat. Minden értelemben. Aki manapság közép-európai szomszédainkkal és történelmi szomszédainkkal (a lengyelekkel és a csehekkel) foglalkozik, általában a Kiss tanár úrnak oly fontos visegrádiakkal és a szlovénekkel, horvátokkal, szinte mindannyiunknak mestere, kollégája, barátja volt. 
Idén van Jókai Mór születésének kétszázadik évfordulója. Magától értetődő, hogy rendezvények és kiadványok serege emlékezik meg a nagy íróról. Sokat írt és a magyar történelem számos korszakát és témáját feldolgozta. Ha neve előkerül egy beszélgetésben, jó eséllyel a legtöbben azért fogják emlegetni, mert vagy imádják vagy lehetetlenül hosszúnak találják a tájakat, az embereket vagy az egyes élethelyzeteket terjedelmesen leíró szövegeit. Számos művében megjelenik azonban egy olyan elem, amely a közbeszédnek szinte egyáltalán nem és tudományos diskurzusnak is csak alig volt a tárgya: a lengyelek, a lengyel mentalitás, a lengyel tájak ábrázolása.