Cikkek a következő kategóriából: Tudomány

Felsőlendva és vidéke. Schápy József szlovén plébános útirajza

2025.10.01.

Interencia

Schápy József felsőlendvai káplánként 1882-ben, a Vasmegyei Lapokban közölte három részes útirajzát, a Felső-Lendva és vidéke című írását. A káplán az olvasót invitálja magával a hegyre, a Cukor-süvegre, aminek tetején Felsőlendva fekszik.

A “cselekvés órája”: az 1981 decemberi lengyelországi hadiállapot

2025.09.28.

Interencia

Lengyelország nem csak a középkori, keresztény nyugati államokhoz csatlakozásban mutat hasonlóságot Magyarországgal, hanem bizonyos szempontokból a későbbi keleti blokkba betagozódásban is. Lengyelország is a szovjet “honvédő háború” nyomán megindult ellentámadás és a harmadik birodalom elpusztítását célzó hadmozdulatok következtében szabadult meg a náci megszállástól és került 1939 után immár teljesen szovjet megszállás alá. A keleti blokkban eltöltött évtizedek alatt a két ország gazdasági és társadalmi viszonyainak az alakulása egyaránt mutat hasonlóságokat és jelentős különbségeket is, azonban az tény, hogy amikor az egyik országban a társadalmi elégedetlenség akár politikai, akár fegyveres ellenállásba torkollott, az a másik országban minden alkalommal szinte mindig szimpátiát keltett.

Május 16. – Nepomuki Szent János (1350–1393)

2025.05.16.

Interencia

Nepomuki Szent János a legismertebb cseh szentek közé tartozik, Közép-Európában mindenütt láthatók szobrai folyók mellett és hidakon. A legenda szerint IV. Vencel udvarában élt, és a király feleségének, Wittelsbach Johannának volt a gyóntatója. A királyt gyakran megfeddte erkölcstelen életvitele és zsarnoki uralkodása miatt. A történet szerint IV. Vencel igen féltékeny volt szép és erényes feleségére, és a gyóntatójától, Nepomuki Szent Jánostól szerette volna megtudni felesége gyónási titkát.

Prága és Rákos Péter

2025.04.15.

Interencia

Távol van tőlünk a csehek fővárosa, ám ugyanakkor közel. Manapság még inkább. Gondolhatjuk, nem is olyan nagy dolog ez digitális korunkban. Magához a munkához persze szükség van elkötelezett és megfelelő színvonalú közvetítőkre. Cseh-magyar viszonylatban e területen a múlt században kétségkívül Rákos Péternek a teljesítménye volt a legjelentősebb.

Románként a dualizmus magyar nemzetállamában

2025.03.23.

Interencia

Az erdélyi románság helyzete a dualizmus korában, az elit viszonya a modernizálódó Magyarországhoz összetett és gyakran ellentmondásos probléma. Ezen írás szűk keretei miatt csak az abszolutizmusig mehetünk vissza: a Bach-rendszer egyes részeredmények (egyéni pozíciók, kitüntetések, a balázsfalvi görög katolikus püspökség érseki rangra emelése, tehát felszabadulás Esztergom alól) ellenére a románságnak sem kedvezett, a Schmerling-féle Provizórium viszont győzelmek időszakaként rögzült a történeti emlékezetben.

Kell-e még nekünk Közép-Európa?

2025.02.27.

Interencia

Bizonytalan vagyok benne. Néha úgy tetszik, mintha kedves ideám (mondhatnám romantikus megszállottságom), a Közép-Európa gondolat idehaza fokozatosan kiüresednék. Don Quijote-i szélmalom lett volna csupán? Elmúltak a nagy remények évei, amikor a történelem (ama nagybetűs) egyszer csak elhozta a változás lehetőségét. Fordult a világ.

Esterházy Mycielska Mária, a magyar-lengyel Antigoné halálának 50. évfordulóján

2025.01.22.

Interencia

1975. január 21-én, azaz épp ötven évvel ezelőtt történt, hogy Esterházy-Mycielska Mária, befejezve földi pályafutását, a lengyelországi mieleci otthonában visszaadta lelkét a teremtőjének.Az életében fivére, János által csak „angyali jó Mariskának” nevezett Esterházy Mária halálának 50. évfordulója alkalmából szerettei, rokonai és tisztelői a kelet-lengyelországi Wiśniowa település templomában, iletve a Mycielski család itteni temetőkápolnájában gyűltek össze, hogy szentmisével emlékezzenek a hőslelkű asszonyra. De ki volt Esterházy-Mycielska Mária, akit az utókor „magyar-lengyel Antigoné” jelzővel tisztelt meg azon hősies erőfeszítés elismeréseként, amit fivére Esterházy János börtönből való kiszabadítása, majd halála utáni eltemetésének ügyében tett.

A magyar vonatkozású szentek mint emlékezethelyek a muravidéki szlovénok körében

2024.10.13.

Interencia

A szlovénok, a történelmi Magyarország egyik legkisebb lélekszámú etnikuma körében is jelentős a magyar vonatkozású szentek tisztelete. Ma is közös emlékezethelyként tekinthetünk Szent István, Szent László és Szűz Mária, a magyarok nagyasszonya személyére.

Szlovenszkóról – alternatívan

2024.06.29.

Interencia

Van egy jó hírünk! Szlovenszkóba át lehet menni csak úgy, a személyit sem kérik. Vinni persze kell. Szlovenszkó jó hely. Vannak ott magyarok és vannak ott szlovákok. Nem jól írom. Vannak ott szlovákok, ők adják az állam nevét. Mi azonban délről közelítünk, ha átmegyünk és előbb magyarokkal találkozunk. Nekünk ez a sorrend.

Szlovéniai (át)utazások

2024.02.25.

Interencia

A mellékutak érdekesebbek a főutaknál. Ez volt a kilencvenes években a nem sokkal korábban függetlenedett szlovén állam idegenforgalmi ügynökségének egyik szlogenje. A jelmondatban felfedezhető némi kesernyés büszkeség, ami abból fakad, hogy a mai Szlovénia területére mindig is a nagyobb központok, Bécs, Trieszt illetve Velence közti átmenő forgalom volt jellemző. Most is sokan vannak úgy Szlovéniával, hogy Olaszország felé menet éppen csak nyugtázzák magukban, hogy „ez olyan, mint Ausztria”, de az autópályáról már nem térnek le. De azért az utóbbi, legalább tíz évben ez már kezd megváltozni, Szlovénia gyakori úticél lett, a turistákat pedig újonnan a fenntarthatósággal, zöld tudatossággal és az úgynevezett butikturizmussal csábítják. Meglehetős sikerrel, hiszen az idegenforgalom a nemzetgazdaság több mint kilenc százalékát teszi ki, amelyhez a magyar turisták évről évre növekedő száma is jelentősen hozzájárul. A turizmus elterjedése előtt is járták magyarok a vidék útjait, még akkor is, ha úticéljuk jellemzően Velence, illetve Itália egyéb városai voltak.

1%

Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány (2500 Esztergom, Szt. István tér 10.) Adószám: 18617979-1-11

A honlapon közzétett tartalmak csak a szerző, illetve az Interencia folyóiratot kiadó szervezetek engedélyével közölhetők újra. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat ne, vagy szerkesztett formában közölje.

© Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány, Charta XXI. Egyesület

Főszerkesztő: Mészáros Andor

Szerkesztőség: Halász Iván, Illés Pál Attila, Käfer István, Kiss Gy. Csaba, Kovács Eszter, Surján László

ISSN

Kapcsolat:

szentadalbertalapitvany@gmail.com

2500 Esztergom, Szt. István tér 10.

Szerzőinknek

A beérkezett kéziratok elfogadásának, illetve megjelentetési időhöz kötésének joga a szerkesztőséget illeti meg. A kéziratokat Times New Roman betűtípusban, 12-es betűnagyságban, .doc vagy .docx, illetve .rtf kiterjesztésben várjuk a szentadalbertalapitvany@gmail.com email címre, mellékletként.

A kéziratok terjedelme nem haladhatja meg a fél ívet (20 000 leütés), az írások címe az 50 leütést. Az írásokhoz 250-500 leütés közötti terjedelmű bevezetőt, rezümét kérünk. Az ennél terjedelmesebb kéziratok esetén egyeztetés szükséges.

A kéziratokat magyar, vagy angol nyelven várjuk. A magyar nyelvű kéziratok esetében “A magyar helyesírás szabályai” című kötet legújabb kiadásának szabályai irányadók. Irodalomjegyzéket nem közlünk, az esetleges jegyzeteket, hivatkozásokat végjegyzet formájában kérjük. A kiemelendő szövegrészek kurzivált formában szerepeljenek. Az évszázadokat arab számmal kérjük feltüntetni, dátumok esetében az év és a nap számmal, a hónap betűvel. Személynevek esetében, első említésnél, a vezeték és keresztnevet is kérjük említeni. A képekhez, ábrákhoz címet és forrásmegjelölést kérünk.

A végjegyzetek esetében a Századok folyóirat hivatkozási előírásának használatát kérjük (https://szazadok.hu/dokumentumok/Kozlesi_szabalyzat_2017_majus.pdf, 2.3. Hivatkozások szerkesztési előírásai, 4-8.)