A magyar vonatkozású szentek mint emlékezethelyek a muravidéki szlovénok körében

Cikk megosztása

Cikk megosztása

A szlovénok, a történelmi Magyarország egyik legkisebb lélekszámú etnikuma körében is jelentős a magyar vonatkozású szentek tisztelete. Ma is közös emlékezethelyként tekinthetünk Szent István, Szent László és Szűz Mária, a magyarok nagyasszonya személyére. A Muravidék 1919-es délszláv megszállása előtt kétségtelenül bizonyítható, hogy nem csak vallási, hanem történelmi, emlékezet- és nemzetpolitikai minimum volt közös szentjeink tisztelete, emlékezethely funkciója. Az 1919 utáni impériumváltás okozta „kultúrharcot”, a Szombathelyi Egyházmegyétől történt az elszakadást követően azonban megindult a magyar vonatkozású szentek tiszteletének kikopása a köztudatból. Az 1941–1945 közötti területváltozás visszafordította ugyan a folyamatot, de ez csupán néhány éves intermezzóként értékelhető. A muravidéki épített tárgyi emlékek, a katolikus szlovén közösség Szent László kultuszának ápolása és helyreállításának nemrég indult kísérlete azonban élő bizonyítékai annak, hogy a muravidéki szlovénok körében máig létezik igény a régi, magyarországi szentek tiszteletének emlékezethelyként történő „kanonizálására”. Írásomban a kiegyezés korszakán át máig tekintem át a közös magyar-szlovén emlékezethelyek eddig feldolgozatlan szeletét.

Az épített örökség

Az épített örökség emlékei kiindulási pontjaként szolgálhatnak a magyar vonatkozású szentek közös szlovén-magyar emlékezethely mivoltának bemutatásához. Elsősorban a Szombathelyi Egyházmegye szlovénok által lakott esperességeinek (Muraszombat, Alsólendva és Szentgotthárd) templomai, amelyeknek tituláris szentjei. Gornja Lendava[1] 1906-ban[2] 4520 hívővel rendelkező plébániatemplomát Nagyboldogasszony, Beltinci[3] a hivatkozott évben 7344 katolikus hívet számláló templomát Szent László király tiszteletére szentelték.[4] Beltinci plébániájának egyik fiókközössége, az 1906-ban 657 katolikus szlovént kiszolgáló Dokležovje[5] templomát pedig 1846-ban Szent István királynak.[6] Turnišče[7] templomának Aquila János által festett Szent László-legenda freskói a 15. századból származnak.

Emlékezethely a publicisztikában

Az 1919 előtti magyarországi szlovén tájnyelvi publicisztika egyik első jeles képviselője, Jožef Košič, felsőszölnöki szlovén plébános két írásában is kitért a magyar királyok és a szlovénok viszonyára. A Zgodbe vogerszkoga králesztva[8](A Magyar Királyság története) című történeti munkájában István fejedelmi, majd királyi működését is bemutatta. Kiemelte a pogányság elleni küzdelmét, a kereszténység megerősítését, a tíz egyházmegye felállítását, és megkoronázását, ami „a magyar nemzetet az Anyaszentegyház keblébe felvette…”.[9] István Gyula feletti győzelmét, Erdély betagolását, a püspökségek alapítását, illetve a vármegyerendszer megerősítését is említi. Beszámol a szlovénok lakta vidéken végrehajtott hadműveletéről is: „Szent István az államügyek intézése során össze akarta zavarni Konrad császárt, aki seregeivel nem akarta elhagyni a Mura és a Rába környékét. Mihelyt azonban Szent István felkelt ellene, [Konrád – K.K.] összebarátkozott vele.[10] és az ország felajánlásáról Mária oltalmába.[11] Szent László királyról így írt: „Szent László az ellenségtől megmentett népe boldogságáért mindig rendben és igazságosan dolgozott, erősítette a katolikus hit dicsőségét”,[12] ezért az országban korának legnagyszerűbb emberének tartották.[13]

Košič évtizedekig kéziratban maradt másik munkája a Sztarine zelezsnih in szalajszkih Szlovenov[14](A vasi és zalai szlovénok régiségei). István és László tevékenységének hatásáról így írt: „A Mura és Rába közti szlovének nem siettek maguknak templomot építeni, azért, mert [pénzügyileg – K.K.] nem  engedhették meg maguknak, szinte kizárólag uraiknak dolgoztak, és mert annyira féltek a magyarok embertelenségétől, nem reménykedtek, hogy plébánost fognak kapni. De, amikor Gézát és fiát, Istvánt megkeresztelték, ők is egy boldogabb jövőben reménykedtek. Amikor Szent István lett Magyarország első királya, minden jóra fordult. A pogány magyarokat a keresztény katolikus hitre térítette, sok templomot és kolostort épített, az összes országot vármegyékre osztotta. Mostantól pedig szlovén nyelvet lehetett hallani a Mura és a Rába között Vas és Zala megyék közelében. A Győri egyházmegyében a vasi, a veszprémiben a zalai szlovénok többen állandó plébánia nélkül maradtak.”[15]Amikor Szent László magyar király megalapította a püspökséget Zágrábban, szlovénjeink még négy plébániát kaptak: Turnišče, Bogojina, Kobilje és Dobrovnik (1091). A vasi szlovének számára ez a szétválás nehéz átmenet volt; ezért imádkoztak a zágrábi egyházmegyéhez, hogy fogadja atyai gondozása alá. Nádasdi Prodán zágrábi püspöknek igaza volt. Mivel egy időben még a győri vasi szlovén papok sem akarták teljesíteni Miklós püspök parancsolatait. A két konfliktusban álló püspök útmutatásért beszélt, és a király engedélyével a győri és a zágrábi egyházmegye számára is állandó határt szabtak, a győri püspök a vasi szlovénokat kapta, míg a zágrábi egyházmegye a zalai szlovénokat keblére emelte.”[16]

Az 1900-as évek elején két szlovén nyelvű magyarországi sajtótermék kiadását engedélyezte a vármegye és az egyház. A Nevtepeno Poprijéta Devica Marija. Zmozsna Goszpá Vogrszka. Pobozsen Meszecsen Liszt, vagyis Szeplőtlenül Fogant Szűz Mária. Magyarország Nagyasszonya. Jámbor Havilap címe is utal a Szent Istváni tettre, amivel az országot Máriának ajánlotta. Az 1904-től kiadott Najszvetejsega Szrca Jezusovoga veliki kalendar (Jézus Legszentebb Szíve nagy kalendárium) című évkönyvben szintén felfedezhetők magyar szentek, mint emlékezethelyek.

Ilyen Ivan Baša, a Mi Nagyasszonyunk című cikke, amely kiválóan szemlélteti a szlovén plébános és közössége viszonyát a Szent Istváni országfelajánlásra. Úgy fogalmaz, hogy Mária álmában biztosította Gézát: ha megkeresztelkedik, Isten bőségesen megjutalmazza és megvédi a magyar népet.[17] A cikk befejező gondolatai pedig lojalitásáról tanúskodnak Szent Istvánhoz, a magyarországi hazához és saját nemzetéhez: „Mi magyarországi-szlovénok ezt a kis havilapot a Boldogságos Szűz Mária, a „Magyarok Nagyasszonya” tiszteletére készítettük, hogy megmutassuk, soha nem adjuk fel Mária, védőszentünk szeretetéről magyar szülőföldünkről. Az Anyaszentegyház ezen a napon magyarul imádkozik a szentmisében. Isten, aki a szeplőtelen Szűz Mária kérésére nemzetünket számtalan alamizsnával ajándékozta meg: adj nekünk irgalmat; hogy Szent István első király szerint mi Szűzanyaként, patrónánkként tiszteljük a földön, örvendjünk örökkévaló mennyei hallgatóságának.”[18] Ivan Slepec muraszombati esperes is hasonló hangvételű cikket közölt augusztus 20-a alkalmából Istvánról, az első apostoli királyról, aki „kiváló király volt: mi hűséges és jámbor alattvalók voltunk. Szent István buzgó apostol volt: féljünk mi, jó és buzgó keresztények. Emlékeztessen erre első elhunyt királyunk emléke, aki halála óráján minket, sőt hazánkat is Szűz Mária oltalmába ajánlotta.”[19]

Jožef Klekl plébános, a szlovén anyanyelvi, kulturális mozgalom vezetője szintén pozitív példaként állította István személyét.[20] Azonban Klekl és társai tanítója, Franc Ivanocy szerint a millenniumi ünnepség kapcsán kifejtette, hogy a „liberális magyar államnak” [sic!] nem szabadna István megkoronázáshoz kötnie az államalapítást, mivel István „nem volt se liberális, se protestáns se zsidó és se szabadkőműves; hanem katolikus.”[21]

Franc Ivanocy

A 19-20. század fordulóján a szlovénül író plébánosokra a helyi elit részéről is nagy nyomás helyeződött, gyakran illették őket a hazaárulás vádjával, ausztriai szlovén sajtótermékek terjesztése és az augusztus 20-ai ünnep elhanyagolása miatt. A muraszombati magyarok és magyar érzelműek a magyarországi szlovén területek délszláv államhoz csatolása miatt is vádolták Klekléket.[22]

Szentbeszédek

Sok vasi és zalai szlovén plébános szentbeszédében is hivatkozott Szent Istvánra és Szent Lászlóra. A Muraszombati Könyvtárban található Jožef Klekl 1889-es beszéde Istvánról, de Jožef Sakovič is tucatnyi prédikációt írt Istvánról, Janoš Kühart és Franc Ivanocy szintén írt hasonló szentbeszédet. Számos prédikáció kézirata lehet még az egyes plébániákon. Az alábbiakban Jožef Horvat két, a 20. század elején írt beszédét vizsgálom meg: Szent István napjára[23] írt szentbeszédében kiemelte, hogy az apostoli király szoktatta le a magyarországi nemzeteket a tolvajlásról, a bűnökről és vezette őket a keresztény életre. Kiemelte azonban, hogy „Szomorú, hogy manapság kereszteletlen pogányok élnek abban az országban, amelyet Szent István a keresztény hitre térített és Szűz Mária oltalma alá helyezett. Megint feltámadt a vérszomjas népünk, itt folyik a vér, ott folyik a vér emberi testekből a harcok miatt, és szinte nincs olyan hét, amelyen az ember ne hallaná, hogy itt vagy ott valaki újra elvertek. Az emberek nemcsak a hitüket hagyják el, hanem szégyellik is, a jámbor emberek száma napról napra csökken, csak az istentelenek száma nő.” Felhívta a figyelmet az istváni felebaráti szeretetre, a bálványimádás elutasítására, arra, hogy István személyesen is sokakat meggyőzött az országot járva Jézus elfogadásáról. A plébános István alázatos és szelíd királyi tulajdonságaira, a szeretetre összpontosított.

Hasonló témájú volt Beltincin 1906-ban Szent László napján elmondott beszéde[24] is. Beltinci templomát László királynak szentelték. A közösség nevében könyörgött a szent királyhoz, az uralkodó mély vallásosságára, kereszténységet védő törvényeire, templomépítéseire utalva. Megbékélést keresőként írta le, példaként Salamonnak adott kegyelmét említve. Tisztelete jelentőségét azzal emelte ki, hogy halálát három évig gyászolták, képe pedig a beltincii templomban is megtalálható.

Jožef Horvat

Emlékezethely ma

A muravidéki szlovénok, a Muraszombati Egyházmegye és plébánosaik támogatásának köszönhetően ma is ápolják a magyarországi vonatkozású szentek kultuszát, ami a magyar-szlovén külügyi és kulturális kapcsolatok kiváló alapjául is szolgál. 2021 júniusában Szijjártó Péter Magyarország külügyminisztere látogatást tett Lendván, ahol Peter Štumpffal, a Muraszombati Egyházmegye püspökével is találkozott. A püspök bemutatta a 2022-es beltincii nemzetközi egyházi találkozó projektjét, amit Szent László a zágrábi egyházmegye alapítója és a Beltinci plébánia patrónusa ereklyéinek tiszteletére alapoztak. Szijjártó Péter egy Szent László arcképével ellátott emlékérmét ajándékozott a püspöknek.[25]

A helyi szlovén sajtó azonban még száz évvel a Trianoni békeszerződés aláírása után sem tekintett pozitívan a magyar-szlovén egyházi és kulturális közeledésre, sőt többen a magyarosítás feléledéseként mutatták be azt. A Pomurkse Novice.si portál Magyar-szlovén „együttműködés” a Muraszombati Egyházmegyében címmel jelentetett meg cikket egy „névtelen olvasói levélre” hivatkozva.[26] Bizalmas és titkos forrásokra hivatkozva állította, hogy a muraszombati és a szombathelyi püspök megegyezése a turniščei és a beltincii plébániák homlokzatára elhelyezendő magyar nyelvű táblákról és a védőszentek tiszteletének emlékére szervezett őszi „nemzetközi” találkozó burkolt magyarosítás. A levélíró szerint a találkozó célja csakis az „anyagi haszonszerzés és a templomok felújítása lehetett”. A „László útja” eseményről pedig csak Štumpf püspök, Boris Kučko beltincii plébános és két másik pap döntött, a szervezőbizottság többi tagjának egyetértése nélkül. A László király ünnepség történelemhamisítás és a szlovén szellem kiárusítása, amiért cserébe a magyar állam felújítja Beltinci templomát. Az újság a levelet a muraszombati püspöknek is továbbította.

A Vestnik című portál már tárgyilagosan, nem magyarosításról, hanem többnyelvű, Szent László életét bemutató táblák kihelyezéséről írt. Dejan Židan, muramenti (Pomurska) országgyűlési képviselő viszont egyenesen a kormányhoz fordult. Szerinte a Szent Lászlót bemutató táblák nem kerülhetnek a Muravidéknek a szlovén anyanemzethez visszatérését ünneplő emlékmű mellé, egy egyházi ünnepből nem szabad politikai eseményt csinálni, felzaklatni ezzel Beltinci szlovén lakosságát, amely száz éve kinyilvánította csatlakozási igényét. „… Vajon ezzel a kezdeményezéssel nem a magyar nacionalizmus és Nagy-Magyarország iránti nosztalgia előtt nyitja meg az utat az egyház, vagy inkább egyes vezetői? Emlékezzünk a néhány hónapja megjelent térképekre Nagy-Magyarországról.” A magyar templomfinanszírozásról, az elszakított területeken történő magyar pozíciószerzésről is válaszokat várt a kormánytól.[27]

A valóság azonban ennél egyszerűbb és a közös történelmi kapcsolatok élénkítéséről szól. 2021 októberében arról született megállapodás, hogy a „Külföldi Magyar Emlékhelyek költségvetési keretéből információs táblákat helyeznek el a muravidéki Szent László-emlékhelyeknél: a turniščei és a beltincii templomtéren” a Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, Magyarország Lendvai Főkonzulátusa, a Muraszombati Római Katolikus Püspökség és a turniščei, illetve a beltincii plébánia együttműködésében.[28]

A Muraszombati Egyházmegye nyilatkozatban válaszolt a vádakra kiemelve, hogy az eseménynek kizárólag vallási jelentősége van, sem szlovén, sem horvát, sem magyar politikust nem hívtak meg rá. Szent László mindhárom nemzet katolikusai számára nagy jelentőséggel bír, hiszen Magyarország királyaként a Zágrábi Egyházmegye alapítója is volt, ahová a muravidéki szlovénok ravenskói és dolinskói területe is tartozott 1777-ig, illetve a beltincii plébánia patrónusa. Štumpf püspök utalt a Muravidék százéves csatlakozásának ünnepén elmondott szavaira, amelyekben kiállt a szomszédok közötti jó viszony ápolása mellett.[29]

Az esemény előtt 2022 júniusában Máthé László Eduárd, lendvai magyar főkonzul látogatást tett Štumpf püspöknél. Kölcsönösen örömüket fejezték ki az őszi nemzetközi találkozóval és a kétoldalú kapcsolatok fejlődésével kapcsolatban. A főkonzul a veleméri templom Szent Lászlót és Szent Miklóst ábrázoló freskójának másolatát nyújtotta át a püspöknek.[30]

2022. október 6-án a Beltinci plébániatemploma átvette a Győri Egyházmegyétől kölcsönadott Szent László ereklyét. Az eseményen Štumpf püspök a Szent László kultusz új, modernkori jelentőségére utalt: „Ereidben magyar és szláv vér folyt; és lelkében ott lakott vér- és szellemi őse, szent István király. Mindkét nemzet fiaként elkötelezted magad az elszántság, az igazságosság és az alattvalóid iránti irgalom mellett az evangélium érdekében. Hatalmas vállaid bizonyára nagy terheket viseltek; de lelked kemény próbatételek előtt állt. Istent helyezed az első helyre szolgálatodban. Ezért alapítottad meg a zágrábi egyházmegyét, amely hosszú évszázadokon át gondozta a muravidéki szlovénok vallását. Sok éjszakát imában való küzdelemmé változtattál. Sokat áldozott azért, hogy népét keresztény hitre térítse. Isten bőségesen válaszolt kérésedre. Cirill és Metód szent testvérek hitének, valamint imáidnak és vezeklésednek gyümölcseként mi is hűséges alattvalói vagyunk a Muraszombati egyházmegyének.”[31] Párhuzamba állította Szent László kultuszát Szent Cirill és Metód kultuszával. Boris Kučko helyi plébános szerint az aktus rendkívüli történelmi pillanat volt.[32] A Szent László kultusz erősödése miatt azonban tizenhat civil tiltakozott a Szlovén Püspöki Konferencia elnökénél, megakadályozva a Beltincire tervezett Szent László emléktábla felállítását. Szerintük „nem őseik választották a Beltinci templom védőszentjét. A 18. századi új templom építése előtt a Beltinci templomot Úrunk feltámadásának szentelték. Azt is jósolják, hogy a civil kezdeményezés [A magyar vonatkozású emlékhelyek elleni fellépés – K.K.] a hívek találkozója után is működni fog, és méltóságteljesen, kulturáltan felhívják a figyelmet a Magyarország befolyásának erősödésére utaló tényekre.”[33] Andrej Lažeta, Martjanci és Bogojina plébánosa, a Beltinci plébánia egykori káplánja által Szent Lászlóról és a Muravidék kapcsolatáról, szentté avatásáról írt kötet[34] és a templom főoltárára került Szent László témájú freskó is sok kritikát kapott a szlovén tudományos élet tagjai, illetve a sajtó részéről.[35]

Beltinci plébánosa, Boris Kučko több szlovén hívő kíséretében 2022 októberében a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban vendégeskedett, visszaadták ideiglenesen kapott ereklyét és Szent László hermája előtt szlovén nyelvű misét mutattak be.[36] Peter Štumpf 2022 novemberében a Magyar Érdemrend Középkeresztjét, Boris Kučko és Andrej Lažeta 2024 júniusában pedig a Magyar Ezüst Érdemkeresztet kapta Szent László emlékének ápolásáért, a szlovén-magyar kapcsolatok erősítéséért.[37] Szent László kultusza közös emlékezethelyként egyértelműnek tekinthető.

Kovács Kristóf (ELTE, BTK Történelemtudományi Doktori Iskola, Művelődéstörténeti Program)

A tanulmány az NKFIH SNN 146934 számú, Hungarikumok a Maribori Regionális Levéltár gyűjteményében, a Ljubljanai Történeti Levéltár fiókjaiban és a szlovén Nemzeti és Egyetemi Könyvtár Kézirattárában című pályázat keretében készült.


[1] Magyar nevén: Felsőlendva.

[2] A Szombathelyi Püspöki Megye papságának névtára 1906-ban. Szombathely, 1906. 109.

[3] Magyar nevén: Belatinc.

[4] Uo. 126.

[5] Magyar nevén: Murahely.

[6] Uo.

[7] Magyar nevén: Csendlak.

[8] Kossics József: Zgodbe vogerszkoga králesztva. Bertalanffy Imre nyomdája, Szombathely. 1848.

[9] Uo. 12.

[10] Uo. 14.

[11] Uo. 15.

[12] Uo. 23.

[13] Uo. 24.

[14] Košič, Jožef – Gruden, Josip: Starine železnih in salajskih Slovenov. Zgodovinsko društvo, 1914. 

[15] Uo. 10.

[16] Uo. 11–12.

[17] Bassa Iván: Nasa velka Goszpá. Nevtepeno Proprijéta Devica Marija, 1905. október. 325.

[18] Uo. 328.

[19] Szlepecz: Szv. Stevan prvi apostolszki kral. Vogrszkoga országa. aug 20. Nevtepeno Proprijéta Devica Marija, 1909. augusztus. 249.

[20] kj: Szv. Stevan, kral vogrszki. Kalendar Najszvetejsega Szrca Jezusovoga, 1907. 77–80.

[21] Franc Ivanocy: Podatki k zgodovini tišinske župnije : kronika. [Fordította: Jože Smej] Tišina, 2007. 70.

[22] Klekl Jožef: Začela se je desetletnica našega lista. Nevtepeno Proprijéta Devica Marija, 1914. január. 1–5.

[23] Forrás: Marko Zaplatil (ZRC SAZU, Založba ZRC) – Külön köszönettel tartozom Nina Zvernek, aki a szentbeszédek szkennelt verzióját eljuttatta hozzám, és egyes szavak beazonosításánál segédkezett.

[24] Forrás: Marko Zaplatil (ZRC SAZU, Založba ZRC).

[25] Lendava – mednarodno srečanje. Škofija Murska Sobota, 2021.06.17. https://www.skofija-sobota.si/?id_novice=9608 (Utolsó letöltés: 2024.06.23.)

[26] Madžarsko – slovensko “sodelovanje” v soboški škofiji. Pomurkse Novice.si, 2022.02.22. https://pomurske-novice.si/madzarsko-slovensko-sodelovanje-v-soboski-skofiji/ (Utolsó letöltés: 2024.06.23.)

[27] Šavel, Rok: Madžarske poteze burijo duhove tudi pri pomurskih poslancih, madžarski veleposlanik se je opravičil. Vestnik, 2022.03.11. https://vestnik.svet24.si/clanek/aktualno/madzarske-poteze-burijo-duhove-tudi-pri-pomurskih-poslancih-950710 (Utolsó letöltés: 2024.06.23.)

[28] https://www.muravidek.si/?p=6877 (Utolsó letöltés: 2024.06.23.)

[29] https://www.skofija-sobota.si/?id_novice=10111 (Utolsó letöltés: 2024.06.23.)

[30] https://www.skofija-sobota.si/?id_novice=10365 (Utolsó letöltés: 2024.06.23.)

[31] https://www.skofija-sobota.si/?id_novice=10580 (Utolsó letöltés: 2024.06.23.)

[32] https://vestnik.svet24.si/clanek/aktualno/foto-v-beltincih-sprejeli-relikvije-svetega-ladislava-998944 (Utolsó letöltés: (2024.06.23.)

[33] Uo.

[34] Lažeta, Andrej: Sveti Ladislav. Družina, Ljubljana. 2022.

[35] https://pomurske-novice.si/gre-za-namerno-popularizacijo-lika-sv-ladislava/ (Utolsó letöltés: 2024.06.23.)

[36] https://gyor.egyhazmegye.hu/#/hir/szloven_zarandokok_gyorben (Utolsó letöltés: 2024.06.23.)

[37] https://www.rtvslo.si/mmr/hirek/terepjaro/elismeres-szent-laszlo-emlekenek-odaado-apolasaert/712457 (Utolsó letöltés: 2024.06.23.)

További cikkek

Martin Pollack emlékére

2025.01.27.

Interencia

Életének nyolcvanadik évében 2025. január 17-én elhunyt Martin Pollack, a kortárs osztrák irodalom egyik legmeghatározóbb, legtekintélyesebb alakja. Az általa feldolgozott témák miatt, amelyek a közelmúlt tragikus közép-európai eseményeit tárják az olvasó elé, és az irántuk tanúsított nemzetközi érdeklődés miatt helyénvaló, hogy röviden mi is megemlékezzünk róla.

Esterházy Mycielska Mária, a magyar-lengyel Antigoné halálának 50. évfordulóján

2025.01.22.

Interencia

1975. január 21-én, azaz épp ötven évvel ezelőtt történt, hogy Esterházy-Mycielska Mária, befejezve földi pályafutását, a lengyelországi mieleci otthonában visszaadta lelkét a teremtőjének.Az életében fivére, János által csak „angyali jó Mariskának” nevezett Esterházy Mária halálának 50. évfordulója alkalmából szerettei, rokonai és tisztelői a kelet-lengyelországi Wiśniowa település templomában, iletve a Mycielski...

Vasbölcső

2024.12.04.

Interencia

Milivoj Miki Roš, a sokoldalú személyiség íróként, forgatókönyvíróként, rendezőként és színészként van jelen a szlovén kultúrában. Nevének említésekor kisregények (Buffett), regények (A jézusi katapult és a Visszatérés az örökkévalóságból), képeskönyvek (A gyermek Miló kincse), mesekönyvek (A babiloni törpe és Így láttam a világot az asztal alól) jutnak az olvasó eszébe....

Josef Toufar, a csehszlovákiai egyházüldözés mártírja

2024.11.01.

Interencia

A Hradec Králové-i kerületi bíróság néhány héttel ezelőtt, 2024. október 10-én rehabilitálta a csehszlovákiai kommunista egyházüldözés egyik legismertebb áldozatát, az 1950-ben törvénytelenül letartóztatott, fogvatartott és végül mártírhalált halt Josef Toufar čihosti plébánost, akinek neve a csehszlovákiai kommunista egyházüldözés egyik szimbolikus eseményéhez, a čihosti csodához kapcsolódik. Az atyát a templomában történt...

A magyar vonatkozású szentek mint emlékezethelyek a muravidéki szlovénok körében

2024.10.13.

Interencia

A szlovénok, a történelmi Magyarország egyik legkisebb lélekszámú etnikuma körében is jelentős a magyar vonatkozású szentek tisztelete. Ma is közös emlékezethelyként tekinthetünk Szent István, Szent László és Szűz Mária, a magyarok nagyasszonya személyére.

Käfer Istvántól búcsúzunk

2024.08.07.

Interencia

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy 2024. augusztus 5-én, életének kilencvenedik évében elhunyt Käfer István, a Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nyugalmazott intézet- és tanszékvezető tanára, a magyar-szlovák irodalmi kapcsolatok neves kutatója.Tanár Úr Budapesten született 1935. június 3-án. A második világháború éveire eső...

Szlovenszkóról – alternatívan

2024.06.29.

Interencia

Van egy jó hírünk! Szlovenszkóba át lehet menni csak úgy, a személyit sem kérik. Vinni persze kell. Szlovenszkó jó hely. Vannak ott magyarok és vannak ott szlovákok. Nem jól írom. Vannak ott szlovákok, ők adják az állam nevét. Mi azonban délről közelítünk, ha átmegyünk és előbb magyarokkal találkozunk. Nekünk ez...

Autópályák Közép-Európán át

2024.06.04.

Interencia

Az autópálya hálózatban térségünkben még ma is a sugaras-gyűrűs szerkezettípus dívik, Nyugat-Európában pedig a rácsos, vagy raszteres szerkezet. Ez lehetne a mi követendő mintánk is. A rácsos, raszteres hálózat kiválóan betölti szerepét. Az ezekkel összekötött országok egymás mellett fekszenek, egy kelet-nyugat irányú vonal mentén. Létezik egy másik természetes fejlesztési irány...

„…Van-e még náció, mely úgy értene a mulatás nemes úri művészetéhez, mint a lengyel, meg a magyar?”

2024.03.22.

Interencia

Egy eladásra kínált hagyatékból került elő az a meghívó, melynek témája az 1937. január 13-án, szerda este megrendezett Magyar-Lengyel Bál a Hungária Szállóban. A meghívóból kiderül, hogy az eseményt a Magyar-Lengyel Diákszövetség rendezte, és József Királyi Herceg és Dr. József Ferenc Királyi Herceg legmagasabb védnöksége alatt valósultak meg.

Szlovéniai (át)utazások

2024.02.25.

Interencia

A mellékutak érdekesebbek a főutaknál. Ez volt a kilencvenes években a nem sokkal korábban függetlenedett szlovén állam idegenforgalmi ügynökségének egyik szlogenje. A jelmondatban felfedezhető némi kesernyés büszkeség, ami abból fakad, hogy a mai Szlovénia területére mindig is a nagyobb központok, Bécs, Trieszt illetve Velence közti átmenő forgalom volt jellemző. Most...

Haza és hazaszeretet a békéscsabai születésű Zsilinszky Mihály (Michal Zsilinszky) felfogásában

2024.02.01.

Interencia

Zsilinszky Mihály az alföldi szlovákok központjában, Békéscsabán született 1838-ban. Abban a korban élt, amikor a Felföldön kialakuló nemzeti mozgalomhoz képest „az Alföld periférikus helyzetbe került”, de nemcsak a magyar közélet személyisége lett, hanem tagja volt a Matica slovenskának is, a feloszlatott Matica gyűjteményéből megmentette Ján Hollý, Andrej Sládkovič, Pavol Jozef...

A magyar nyelv szerepe a Vendvidék templomaiban

2024.01.17.

Interencia

A dualizmuskori nemzetiségi politikai a szlovénok magyar nyelvtudását és lojalitását a magyar államhoz elsődleges célként kezelte, ahogy így volt ez más magyarországi nemzetiségek tekintetében is. A magyarországi szlovénok kétharmada katolikus, egyharmada evangélikus vallású volt. A szószékről elhangzó szótól így nagy hatást vártak.  A magyar nyelvű prédikáció bevezetésével a felnőtt lakosság...

Háború és irodalom Ukrajnában 2014 után

2023.12.31.

Interencia

2023. december 11-én Budapesten került sor arra a beszélgetésre, amely a 2014-ben kitört háború alatti ukrán irodalommal foglalkozik. Fedinec Csilla történész, Körner Gábor műfordító és Pálfalvi Lajos irodalomtörténész, Halász Iván moderálása mellett sokoldalúan járták körül ezt az izgalmas témát. Bár a résztvevők döntően a mostani fejleményekre koncentráltak, az ukrán irodalomról...

Mit jelentett nekünk Kundera „üzenete”?

2023.12.30.

Interencia

Negyven éve jelent meg az emlékezetes esszé, a nagy hatású fölkiáltás Közép-Európáért. Hogy egyáltalán létezünk. Mert úgy látszott, kitörölt bennünket a jelenből és az emlékezetből Európa jaltai kettéosztása. Tizenöt évvel voltunk 1968 után. Amikor először találkoztam Milan Kundera írásaival. Nemzedékem számára történelmi esztendő volt ez. Nagy Gáspár így idézte föl...

Merre sodródott Atlantiszunk?

2023.12.05.

Interencia

Idén lett negyven éve, hogy Milan Kundera megjelentette „Az elrabolt Nyugat, avagy Közép-Európa tragédiája” című esszéjét. Az Interencia ehhez az évfordulóhoz kapcsolódva esszésorozatot indít, elsőként Agnieszka Janiec-Nyitrai írását közöljük.

Templomszentelés Dunasápújfalun

2023.12.01.

Interencia

Szlovákiában, a Pozsony melletti Dunasápújfalun, 2023. december 10-én, vasárnap, egy új, most épített templomot szentel fel Stanislav Zvolenský, pozsonyi érsek.

Bölcső és sírhely

2023.11.26.

Interencia

Egy útikalauzt megnyitva talán meglepő lenne azt olvasni, hogy azoknak, akik egy-egy hely története iránt érdeklődnek, különleges tájékozódási pontot nyújthatnak a temetőkben, templomokban, arisztokrata családok kriptáiban található síremlékek. Ez azonban a Közép-Európa tájait járó érdeklődők esetében nagyon is így van. A kisebb vagy a nagyobb településeket látogatva az egyik legérdekesebb...

Anton Straka élete

2023.11.03.

Interencia

Anton Straka diplomata volt, a csehszlovák külügyminisztérium állt a háta mögött. Nem magánemberként, hanem hivatalnokként segítette a két világháború közötti időszakban a magyar írókat és költőket Budapesten és Prágában. Csehszlovákiában a magyar irodalmat és zenét, Magyarországon a cseh és szlovák irodalmat és zenét akarta népszerűsíteni. Magát mindkét kultúra propagandistájának tartotta....

A csehszlovák álom

2023.10.29.

Interencia

Hazám, Csehszlovákia, az egyetlen szellemi haza, amelyet egyáltalán a magaménak mondhattam, mindenekelőtt egy álom volt. Egy csodálatos álom az emberek között újjáépített igazságosság és egyenlőség hazájáról, amelyben az állampolgárság és a hűség az etnikai identitás és nyelv fölötti elvekre épül. Egy olyan szédítő álom, amelyért sokan haltak meg mindkét világháború...

Az emberélet útjának felén

2023.10.25.

Interencia

Október végén Hruscsov és Tito elvtárs szarvasvadászaton vett részt a Kaukázus vadonjában. Testvéri egyetértésben ejtettek el néhány mutatós példányt, köztük egy tizenkettest is. Bulganyin elvtárs csak a hegygerincen csatlakozott a vadászkiránduláshoz, az utazás alatt ugyanis egy kicsit lebetegedett. A fertőzés terjedt. Európa az éjszakákat átvirrasztó dohányosok fullasztó köhögésétől rázkódott. Lehűlt...

Mulandóság

2023.09.23.

Interencia

Nézegetem Borut Peterlin szlovén fotós Flower power című, közel másfél évtizeddel ezelőtt készült képsorozatát az interneten, és azon az idézeten gondolkodom, amely mottóként szerepel a szerző honlapján a politikai eseményeken lefotózott növényeket ábrázoló képek mellett: „Száz évvel később a politikusok nevére nem emlékszik majd senki, de a növényekét mindenki fogja...

A Balkán (h)arcai tegnap és ma

2023.09.15.

Interencia

A Balkán kifejezés az itt élő népek számára réteges tartalmakat hordoz, de nem puszta földrajzi fogalom a magyarság számára sem. – A múltunk egy szerves darabja. Ez a kapcsolat ugyan felettébb ellentmondásos, ám kölcsönhatásokban, tanulságokban bővelkedő.

„Csak mécs szerettem volna lenni. Kicsinyke körnek éltető tüze.”

2023.07.30.

Interencia

Tarczay Gizella (1896-1981) irodalmár, költő, műfordító, tanár, könyvelő, a délszláv és a bolgár hegyeket, illetve a Tátrát járó hegymászónő A hűtlen folyam című 1916-1918 között íródott zágrábi naplóregénye és naplója a Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány kiadásában jelent meg. A horvátországi, Modrus-Fiume vármegyei Cernik faluban született, édesapja az...

Reflektáltalan szempontok a szlovák történelemfelfogásban

2023.07.28.

Interencia

A magyar–szlovák történelemfelfogás különbözőségeit ideje lenne tételesen számbavenni ahhoz, hogy politikusaink ne szét-, hanem összebeszéljenek. Ehhez pedig alapos intellektuális előkészítő munka szükséges, amely már megindult, de nem látni, pedig most nagyon kellene, hogy láthatóvá váljék.

Kundera emlékéről

2023.07.14.

Interencia

Július 11-én távozott e világból Milan Kundera. A cseh író. Igazi honfitársunk Közép-Európából. Először talán a pozsonyi Irodalmi Szemlében találkoztam a nevével. A történelmi 1968-as esztendőben utolsó éves egyetemistaként már januártól alapos figyelemmel kísértem, mi történik Csehszlovákiában. Nagy nemzetközi visszahangja volt az előző évi csehszlovák írókongresszusnak. Nem véletlenül látták később...

Szlovák, német és cseh írók a dualizmus kori Budapest kávéházi életéről

2023.07.09.

Interencia

A kávéház a nagyváros félnyilvánossági színtereként „a budapesti polgár szocializációjának egyik fontos intézményévé lett...” Kósa László mellett Gundel Imre és Harmath Judit is hangsúlyozza a kávéház szocializáló szerepét: „ősidők óta […] egyes rétegek kötetlen találkozására, beszélgetésre, gondolatok cseréjére” adott lehetőséget. Gyáni Gábor megfogalmazásában a kávéház a „modern demokrácia” születésének intézménye...

Testvér népek között?Reménykedő széljegyzetek Martin Homza Murices novae avagy Új tüskék. (Dialógusok a szlovák történelemről és nem csak arról.) című munkájához

2023.06.19.

Interencia

Sok évvel ezelőtt a Duna televízió egyik reggeli műsorában Trianonról, a megbékélés lehetőségéről volt szó. Egy hirtelen ötlet alapján azt találtam mondani, hogy Trianon kapcsán nemcsak mi vesztettük el a Tátrát, hanem a szlovákok is a Balatont. Élő adás volt, már nem lehetett visszakozni. Az volt – megfontolva az elhangzottakat,...

A Korompay család (Kiállítás a budapesti Lengyel Intézetben)

2023.05.13.

Interencia

A második világháborús lengyel-magyar kapcsolatokról legtöbbször a két nép legendás barátsága, a lengyel menekültek magyarországi befogadása vagy a balatonboglári gimná­zium jut az ember eszébe. Ezek mellett sajnos vannak más, kevésbé szívderítő közös pontok is. Például Katyń. Van ugyanis három olyan magyar személy is, akik valamilyen módon köthetők ehhez a tragédiához....

Eltérő vonások Mindszenty József és Stefan Wyszyński bíborosok küzdelmeiben a totalitárius rendszerek idején

2023.05.09.

Interencia

Örömmel olvastam főtisztelendő PhD Beran Ferenc erkölcsteológus, szociálteológia professzora értékes írását Mindszenty József és Stefan Wyszyński bíborosok küzdelmeinek közös vonásairól. Tekintettel arra, hogy Wyszyński bíboros vonalvezetése, elmondható, teljes sikerrel zárult, hiszen megőrizte, átvitte, sőt gyarapította népének ősi hitét a „Vörös tengeren”, és ez nem mondható el Mindszenty bíboros esetében: a...

Közös vonások Mindszenty József és Stefan Wyszyński bíborosok küzdelmeiben a totalitárius rendszerek idején

2023.05.08.

Interencia

Ha Mindszenty József és Stefan Wyszyński életét nézzük, akkor több közös jellemzőt fedezhetünk fel bennük. Azonos történelmi korban éltek és mindketten vidéki származásúak voltak. Mindszenty egy nyugat-magyarországi kis faluban, Csehimindszenten 1892-ben született, Wyszyński pedig 1901-ben a cári Oroszország területén levő Zuzela községben. A népi vallásosság mind a két főpásztor lelki...

Abszurdisztánt az Eurovízióra!

2023.05.05.

Interencia

Nem tudom, miért van az, hogy a volt jugoszláv köztársaságokban elképesztően népszerű az Eurovíziós Dalfesztivál. Mindenesetre úgy tűnik, a bosnyák Dubioza Kolektiv zenekar úgy gondolja, hogy így vagy úgy, de ott a helye, és a https://eurosong.dubioza.org/ honlapon aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy versenyen kívül felléphessen a fesztiválon olyan országok nevében, akik nem...

Példaképek Közép-Európának?

2023.04.23.

Interencia

Visegrádi, illetve tágabb értelemben a közép-európai összetartozásunkat növelnék az olyan példaképek, akiket közösen tisztelhetünk, akiket mindannyian sajátuknak érezhetünk. Szent Adalbert és Esterházy János egyaránt alkalmas lehet erre a szerepre.

Uzsgorod vagy mégis Ungvár? Melyik nyelv ősibb?

2023.04.20.

Interencia

Mostanában arról hallunk, hogy ideje áttérni az Uzsgorod (Uzsgorody) szó használatára és le kellene szokni a veretes Ungvár szavunkról. Ungvár szavunk azonban egy ószláv nyelvemlék, míg az Uzsgorod egy újkori szláv szó, ha úgy tetszik, csinált szó.

Nemzeti identitás és egyesületi élet Liptóban a 19. század végén

2023.04.15.

Interencia

Milyen nemzeti narratívák, politikai fonalak és nemzeti identitást erősítő eszközök lehettek egy fő céljának a művelődés terjesztését és a politikától elhatárolódást deklaráló szlovák és magyar egyesület életében? Ezt a kérdést vizsgáljuk két liptói egyesület, a szlovák Beseda (Szlovák Társaskör) és a Magyar Társaskör példáján. Nem csak a problémakör izgalmas, hanem...

A visegrádi államok szakértői a boszniai és koszovói államépítésben

2023.04.12.

Interencia

A hidegháború befejeztével Kelet-Közép-Európa népeinek minden oka megvolt az optimizmusra. A rendszerváltozás a visegrádi országokban a lehetőségekhez képest zökkenőmentesen zajlott. Igaz, Csehország és Szlovákia útjai különváltak, de ez is békés keretek között történt. A Balkán felett viszont sötét felhők gyülekeztek. Nem is kellett sokat várni, hamarosan ki is tört a...

Közös visegrádi emlékezethelyek Szent Adalberttől a Budapest-Varsó vasútig

2023.04.10.

Interencia

A közép-európaiság tapintható és mégis nehezen megragadható szellemiség és attitűd körülöttünk, talán ezért van az, hogy a könyv konkrét példái személyek, városok, jelenségek kapcsán „ahaélményeket” adnak az olvasónak. Konkrét formában kimondják azokat a gondolatokat, amelyek körülöttünk lebegnek, érezzük őket, de eddig nem tudtuk így megragadni, megfogalmazni – a szerzők most...

Selmeci levelek

2023.03.19.

Interencia

Miután apám rokkantnyugdíjas lett, minden reggel odaült az íróasztalához azzal az elhatározással, hogy végre megírja a könyvét Selmecről. Legalább négyszer megigazította a székét, hogy kényelmesebben üljön, kétszer is kiegyenesítette az írógépbe fűzött papírt, majd vett egy nagy levegőt és nyomtatott nagy betűkkel leírta: SELMEC

Bolgárok. Kertészek

2023.03.18.

Interencia

A 19. század közepéig a hazai zöldségkertészet gyermekkoráról szoktak beszélni, az ezt követő évtizedekben azonban a kertészet már jól jövedelmező üzletággá vált. A kertészet, zöldségtermesztés fejlődésére a bolgárkertészek voltak nagy hatással. A magasabb színvonalú termelési technikát meghonosító külhoni kertészek ideérkezése a módszerek és a termesztési módok átvételét eredményezte. A 20....

A 17. századi régi magyarországi nyomtatványok cseh és szlovák nyelvű verses emlékei

2023.03.05.

Interencia

A 17. századi magyarországi cseh vagy szlovák nyelvű nyomtatványokban található énekek, versek, vagy kisebb rímes mondások szinte ismeretlenek a magyar szakirodalomban, annak ellenére, hogy a hazai kulturális örökség részét képezik, a Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány új kötete talán változtatni tud ezen.

Irodalom és kurázsi

2023.03.03.

Interencia

Az irodalom cseppet sem ártalmatlan dolog. Amennyire az egyes nemzeti kánonokban szereplő művek megjelenítenek bizonyos értékrendeket, annyira teremtik is azokat, és így formálni tudják a társadalmat. A nemzetek kanonizált történetei, alakjai között vannak globális és regionális egyezések, és persze különbségek is, amelyek alapján könnyelmű és felelőtlen eszmefuttatásokra ragadtathatja magát az...

Ne féljetek!

2023.03.01.

Interencia

2021 szeptemberében a Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány nemzetközi tudományos konferenciát szervezett Esztergomban Az egyházak és a közép-európai átmenet címmel. A konferenciához kiállítás is csatlakozott. A közép-európai rendszerváltások 30. évfordulójára Grzegorz Górny által a prágai Lengyel Intézet és a magyar kulturális intézet segítségével összeállított, Ne féljetek! A katolikus...

Mennyit ér egy politikus?

2023.02.22.

Interencia

Amennyit az életműve? Melyik politikus életműve ér annyit, hogy emlékezzünk rá? Mi teszi az utókor számára emlékezetessé egy politikus életművét…? Hazatérés címmel gróf Esterházy János életéről szóló misztériumdrámát mutattak be a Nemzeti Színházban 2022. október 28-án. Mi a december 7-i előadáson jártunk.

Visegrád mentális arcáról

2023.02.17.

Interencia

Lehet-e egyáltalán ilyesmiről beszélni? Hiszen mekkorák a különbségek közöttünk a Balti-tengertől a Cseh-erdőig vagy a Kárpátoktól a magyar Alföldig! Mégis, ha nagyobb nemzetközi társaságba kerül az ember, hamar kiderül, visegrádi „honfitársakkal” jobban megértheti magát az ember, mint Európa vagy a világ más részéből jött emberekkel.

Szent Cirill, Szent Metód, Szent István

2023.02.14.

Interencia

A magyar-szlovák viszony keresztény értelmezhetősége szempontjából igen fontos Szent Cirill és Szent Metód küldetése, a szláv apostolok és kontinuitásuk a szlovák nemzeti identitásban. A Rasztiszlav hívására érkezett testvérpár bizánci hittérítő volt.

A visegrádi népek morfológiájához

2023.02.05.

Interencia

A visegrádi népekben közös elem, hogy a Nyugat részeinek tudják magukat. Ha történelmük kezdeteit nézzük, az írásbeliség latin nyelvű. Ha küzdelmeiket nézzük, a németséggel élték együtt hétköznapjaikat. A nürnbergi faszobrászt, Veit Stosst városukba meghívó németajkú gazdag krakkói polgárok probléma nélkül vallották királyuknak a Wawelben lakó lengyel uralkodót.

Cseh ördög és pokol

2023.01.30.

Interencia

A középkori lelkiségi irodalom egyik legfőbb kérdése volt a lélek sorsa, vagyis az ember élete során elkövetett bűneinek büntetése és jótetteinek jutalma. Az egyéni bűnök és erények következményeit mutatja be Dante Alighieri korszakalkotó műve, az Isteni színjáték, amely hamar ismertté vált Csehországban is.

Valóban rendeznünk kellene már közös dolgainkat

2023.01.06.

Interencia

A Charta XXI. megbékélési mozgalom 2010-ben született, de 2009-ben fogant. A Szentimrevárosban, a Klebelsberg Kuno szobor előtt kellett ünnepi beszédet mondanom június 4-én. Rájöttem, hogy „hagyományos” Trianon-beszédet nem tudok mondani. Kevés az, hogy vesszen Trianon. Nem elég a fájdalmunkat kifejezni, s azután menni tovább, mintha mi sem történt volna. Megoldás...

Fogjunk össze

2022.12.21.

Interencia

Nem hódítottunk. Befogadtunk, szövetkeztünk Árpád elei óta. Aztán a “kalandozások” idején is morva-szlávokkal fegyverbarátságban. Jutalmuk Koronánk alatt a teljes nemzetegység, a szláv-magyar nemesség.

1%

Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány (2500 Esztergom, Szt. István tér 10.) Adószám: 18617979-1-11

A honlapon közzétett tartalmak csak a szerző, illetve az Interencia folyóiratot kiadó szervezetek engedélyével közölhetők újra. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat ne, vagy szerkesztett formában közölje.

© Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány, Charta XXI. Egyesület

Főszerkesztő: Mészáros Andor

Szerkesztőség: Halász Iván, Illés Pál Attila, Käfer István, Kiss Gy. Csaba, Kovács Eszter, Surján László

ISSN

Kapcsolat:

szentadalbertalapitvany@gmail.com

2500 Esztergom, Szt. István tér 10.

Szerzőinknek

A beérkezett kéziratok elfogadásának, illetve megjelentetési időhöz kötésének joga a szerkesztőséget illeti meg. A kéziratokat Times New Roman betűtípusban, 12-es betűnagyságban, .doc vagy .docx, illetve .rtf kiterjesztésben várjuk a szentadalbertalapitvany@gmail.com email címre, mellékletként.

A kéziratok terjedelme nem haladhatja meg a fél ívet (20 000 leütés), az írások címe az 50 leütést. Az írásokhoz 250-500 leütés közötti terjedelmű bevezetőt, rezümét kérünk. Az ennél terjedelmesebb kéziratok esetén egyeztetés szükséges.

A kéziratokat magyar, vagy angol nyelven várjuk. A magyar nyelvű kéziratok esetében “A magyar helyesírás szabályai” című kötet legújabb kiadásának szabályai irányadók. Irodalomjegyzéket nem közlünk, az esetleges jegyzeteket, hivatkozásokat végjegyzet formájában kérjük. A kiemelendő szövegrészek kurzivált formában szerepeljenek. Az évszázadokat arab számmal kérjük feltüntetni, dátumok esetében az év és a nap számmal, a hónap betűvel. Személynevek esetében, első említésnél, a vezeték és keresztnevet is kérjük említeni. A képekhez, ábrákhoz címet és forrásmegjelölést kérünk.

A végjegyzetek esetében a Századok folyóirat hivatkozási előírásának használatát kérjük (https://szazadok.hu/dokumentumok/Kozlesi_szabalyzat_2017_majus.pdf, 2.3. Hivatkozások szerkesztési előírásai, 4-8.)