Kollektív nemzeti tudatalattinkban mintha megálltunk volna ott, hogy Szlovenszkó nem Uhorsko. Még mindig Trianonnal hadakozunk. Van egy jó hírem: Szlovenszkóba át lehet menni csak úgy, a személyit sem kérik. Szlovenszkó jó hely. Vannak ott magyarok és vannak ott szlovákok. Nem jól írom. Vannak ott szlovákok, ők adják az állam nevét. Mi azonban délről közelítünk, ha átmegyünk és előbb magyarokkal találkozunk. Nekünk ez a sorrend.
Néhány eretnek gondolat erejéig ragozzuk el ezt a kérdést.
Gyorsforgalmi utak
Mennénk autópályán. Nem tudunk. Szlovenszkóban ugyanis a főváros a világ közepe és köréje körkörös vonalat húztak, mint valamikor Budapesten és Szegeden. Bratislavába kell menni, hogy rátévedjünk az autópályákra, amelyek sugarasan indulnak ki, ha már meg vannak építve. Dél-Szlovákia autópályája pedig Győrön, Budapesten, Tornyosnémetin át vezet Kosicéig. – Apropó Koszyce (ejtsd kosice), a lengyelek így tudják, benn is van a tankönyvekben, hogy a köznemesség itt kapta meg privilégiumait Ludwig Wengerszkitől, Nagy Lajos (lengyel királytól). Aztán Kassától elmehetünk pályán akár Poprádig, sőt valamivel azon túl is. De a kettő még nem nagyon van összekötve: túl sok az alagút és túl sok a viadukt odafönt.
Tehát autópálya Szlovenszkó: nyugat-kelet. Mi viszont észak felé mennénk autópályán. Még nem készültek el. Tegyünk róla? Tervek vannak.

(Internet)
Közigazgatási beosztás Szlovenszkóban
Ember legyen, aki követni tudja, annyiszor megváltozott. A lényeg az, hogy észak-déli irányban vonták meg legújabban, mi magyarok tudjuk miért, hogy felszabdalják a magyar nyelvterület közigazgatási beosztását. A székhely mindig valamely szent szlovák város: Bratislava, Trnava (Nagyszombat), Nitra, Trencsén, Zsolna, Besztercebánya, Eperjes és Kassa. Megannyi szlovák történelem. Amely magyar is. Inkább: uhor történelem. Mert az „uhor” az a „slovák” is, magyar is, csak mi ezt nem tudjuk.

(Internet)
Egyházmegye határokSzlovenszkóban
Ember legyen, aki akár az évszámokat meg tudja jegyezni, mert száz év alatt meglehet, többet változott, mint az azt megelőző kilencszáz év alatt. Aktuálisan így nézünk ki:
A Római Katolikus Egyház Szlovákiában

(Wikipédia)
A Görögkatolikus egyházi beosztás Szlovenszkóban

(Wikipédia)
A református egyházi beosztás a Kárpát-medencében
A reformátusoknál a Kárpát-medence egy adott egység, térképet is így találunk:

(Internet)
Az evangélikus egyházi beosztás Szlovenszkóban
Míg a reformátusok Szlovenszkóban többnyire magyar vallás, az evangélikusság az a szlovák nemzeti ébredés első hordozója és mindmáig túlnyomó többségében szlovák vallás. Míg a katolikusok a szlovák nemzet többségét teszik ki, az evangélikusok a kisebbséget. Főleg az egykori királyi városok lakossága az, akik fölváltották a valamikori evangélikus németajkú lakosságot.

(internet)
Komárom, Nyitra, Bratislava – három tanúszó
Komárom és Nyitra – ugyanazon kerület (kraj) két városa.
Komárom – mondják, szláv eredetű szó. ’Komar’: szúnyog. Valóban. Lengyelül is, szlovákul, más szláv nyelven is. Milyen jó, a komár szót már ismerjük, – korábban volt egy ilyen motorkerékpár is – az új jelentést pedig mellé tesszük. Milyen jó: annak idején a magyarok együtt éltek azokkal a helyi lakosokkal, akik azt szúnyogosnak nevezték. Sok a szúnyog most is a Duna partján és másutt is, tapasztaljuk. Még az erdeinkben is. Máris tudunk egy szláv szót, mert hagytuk élni azokat, akik itt éltek. Ezzel érvelhetünk is a szlovákoknak, ha a magyarjárást emlegetik. Azt kell mondani, hogy nézd, ha magyarjárás lett volna (a tatárjárás másik neve odaát), akkor nem lenne Komárno a Komárom.
S nem csupán hagytuk élni a népet, hagytuk élni az elnevezést, hanem megőriztük mindmáig. A nyelvújítás sem purgálta ki. Mármint a Komárom város nevét. Nem fordította le Szúnyogosra. Komárom az Komárom, vagy Révkomárom, vagy Komárno, vagy ahogy akarod. Egyeseknek Komár-NO.
Nyitra – mondják, Kálmán király idején lett egyházi központ. Nitra (ejstd: Nyitra), Pribina után, Szvatopluk idején lett egyházi központ. Tehát korábban, jóval korábban, bár csak egy püspöke volt, a regensburgi Wiching, aki hamarost tovább is állt, mert túl sok lett volna a missziós munka. Vagy másért. – Az ószlávok már itt voltak, amikor a magyarok jöttek. Ezzel nem mondanak újat, ezt mi is tudjuk. Csak ők ezt úgy értik, hogy a szlovákok hamarabb jöttek, mint a magyarok. Ezzel azonban olyat mondtak, ami nem valós. A magyarok már megteremtették államiságukat, és sok száz évvel később jelent meg a „slovák” szó, amely valójában cseh eredetű szó. Csehül nevezik meg magukat. Csehül állnak. Mi pedig magyarul állunk. A magyarok korábban jöttek. Az itteni ószlávokból lettek szlovákok, szlovének, horvátok, szerbek, bolgárok. Vannak még ruszinok, rutének, ukránok, lengyelek, csehek, ők is szlávok, de talán kevésbé találkoztak a bejövő magyarokkal. Vagy mégis: a „Wenger” szó, amelyből lett a Hungarus, Hungaria, stb., az kijevi szláv szó. Mert először ott találkoztak velünk. Az Uhorsko is erre a tőre megy vissza. Történészeink szerint ennek eredete az „on-ogur”, a tíz Ogur törzs szövetsége a Kazár-Birodalomból. Talán még mindig így tanítjuk a történelem órákon.

(Wikipédia)
Bratislava – mondják. Ľudovít Štúr találta ki, a reform országgyűlések egyetlen szlovák képviselője, Štúrovo (Párkány) névadója. Érvelése hibátlan: a niederaltaichi (Bajorország, ma is létező) bencés apátság annalesei már a nyolcadik században rögzítették, hogy a helység neve Brezelauspurc, vagy hasonló volt. Ő azt mondta, hogy ez (akkori szlovák nyelven). Bratislava: Bratislav vára (birtokos eset). Breclav, Wroclaw, nos van ilyen helynév Morvaországban és Lengyelországban (a német Breslau). Arra nem gondolta, hogy a piacozó környékbeli szlovákok Prešporokba mentek. Volt tehát a városnak szlovák neve is. A Prešporok pedig a német Pressburg városából ered. A Pressburg pedig a középfelnémet nyelvi korszakban (érett középkor) e Brezelauspurc (ófelnémet nyelvi korszak, korai középkor) egyenes tovább fejlődés. Ez a cikk-cakk és annak legújabbkori értelmezése emblematikus a szlovák történelemfelfogásra.
Közigazgatási nyelv Szlovenszkóban
Szétszedtük az országot, mert nem ismerték fel atyáink, hogy az „uhor” az úgy hungarus, hogy szlovákul (tótul) beszél. Amiatt még nem kell szétmenni. A svájci püspöki kar hivatalos nyelve idáig a német volt. Most átváltottak franciára, mert minden német anyanyelvű svájci püspök tud franciául, de csak egy svájci püspök nem tud németül, mert frankofón (franciául beszélő). Így is lehet államot összetartani (püspöki kar). Meg lehet hagyni, hogy szétszedjen minket a történelem.
Milyen jövő felé?
Ha ismét egyesülne a két állam, hogyan értenénk meg egymást? Tanuljuk-e egymás nyelvét? Tanuljuk-e egymás történelmét? Akarjuk-e, hogy megismerjük Szlovenszkót? Akarjuk-e, hogy egy legyen, amit szétválasztottunk? Mert ne mutogassunk másokra: mi is vastagon benne vagyunk.
Addig pedig járjunk arrafelé, ha nincs is nekünk autópálya, fedezzük fel, mert lehet, hogy fölfedezzük Hungária történetének olyan szempontjait, amelyekre a hazai műemlékek és tájak nem hívják fel érdeklődésünket. Bezárkózás helyett kitárulhatunk, hogy ezzel is gazdagodjunk. De hiszen ez a munka folyik már két-három nemzedéknyi ideje.
Somorjai Ádám OSB