Nepomuki Szent János a legismertebb cseh szentek közé tartozik, Közép-Európában mindenütt láthatók szobrai folyók mellett és hidakon. A legenda szerint IV. Vencel udvarában élt, és a király feleségének, Wittelsbach Johannának volt a gyóntatója. A királyt gyakran megfeddte erkölcstelen életvitele és zsarnoki uralkodása miatt. A történet szerint IV. Vencel igen féltékeny volt szép és erényes feleségére, és a gyóntatójától, Nepomuki Szent Jánostól szerette volna megtudni felesége gyónási titkát. Mivel Szent János semmiféle jutalom és fenyegetés hatására nem volt hajlandó elárulni, a Károly hídról a Moldvába dobatta. Holtteste felett fényes csillagok jelentek meg, amelyek nappali fényt árasztottak, később sírjánál számos csoda történt. Valójában bebörtönzésében és halálában (a csontok vizsgálata alapján jelenleg valószínűnek tűnik, hogy a kínzásokba halt bele, és a holttestet dobták a Moldvába) jelentős szerepet játszhatott a prágai érsek (akinek generális vikáriusa volt) és IV. Vencel király közti ellenséges viszony. Jan z Jenštejna érsek nehezményezte, hogy a király jó kapcsolatot ápol az avignoni pápai udvarral, és hogy a király anyagi nehézségeit az egyházi vagyon elkobzásával akarta enyhíteni. Nepomuki Szent János a Kladruby apát kinevezése kapcsán maga is összetűzésbe került a királlyal, mikor az érsek utasítására, és király parancsa ellenére megerősítette az új apát kinevezését.
A hivatalos szentté avatásra 1729-ben került sor, de kultusza Csehországban szinte azonnal megjelent, Magyarországon pedig már a 17. század végéről vannak tiszteletére utaló források. Történetét számos irodalmi és képzőművészeti alkotás feldolgozta, többek között egy magyar nyelvű zenés iskoladráma 1749-ből, amelyet Győrben mutattak be, feltehetően ugyanebben az évben. Szerzője ismeretlen, kottája sem maradt ránk, a szöveg alapján joggal feltételezhető, hogy valamely Magyarországon élő cseh jezsuita lehetett. A darab forrása Bohuslav Balbín Bohemia Sancta és Epitome rerum bohemicarum című könyvei, valamint Václav Hájek z Libočan krónikája voltak. A darab egyik fordulópontja, mikor Nepomuki Szent János ellátogat a Stará Boleslavi Mária-kegyhelyre, hogy lelkileg felkészüljön a rá váró szenvedésekre, és imádkozzon a cseh és a magyar népért. Ekkor hangzik el a következő ária:
Közelget éltemnek már végső órája,
Boleslaviában hozzád óh Mária,
buzgó szivvel mégyek: Te légy pártfogója
Istennél lelkemnek kegyes szószóllója.
Oh Mária Szűz Szent Anya!
Te vagy vigasztalásom,
most előtted le-borulván
végsőképpen meg-szorúlván,
halálomrúl gondolkodom,
szivbűl hozzád folyamodom.
Oh Mária Szűz Szent Anya
Te vagy vigasztalásom.
Nézd szivemet mint hasadoz,
ájúlásban fogy’s haladoz,
el-ne hadgy most nyavalyámban,
vigasztallya végső órámban.
Oh Mária Szűz Szent Anya
Te vagy vigasztalásom.
Ah tekéntsed bús Joannát
Cseh-Országnak királynéját,
kegyes anya vigasztallyad,
szükségiben el-ne hadgyad.
Oh Mária Szűz Szent Anya
Te vagy vigasztalásom.
Vencelly dühös királyunkat,
botránkozó rosz urunkat,
térétsed Isten Fiadhoz,
méhedbül szült magzatodhoz.
Oh Mária Szűz Szent Anya
Te vagy vigasztalásom.
Légy cseheknek pártfogója,
magyaroknak szószóllója,
ah bűnösök orvoslója,
szegények vigasztalója.
Oh Mária Szűz Szent Anya
Te vagy vigasztalásom.
Isten hozzád édes Anyám,
kegyes szemmel tekénts reám,
már indulok az halálra,
Moldva vizének hídgyára.
Oh Mária Szűz Szent Anya
Te vagy vigasztalásom.
(Jezsuita iskoladrámák. (Ismeretlen szerzők), programok, címlapok, (szerk. Varga Imre) Budapest: Akadémiai Kiadó – Argumentum, 1995. 95-97.)
Irodalom:
Bohuslav Balbín, Epitome historica rerum bohemicarum… Pragae, 1677.
Bohuslav Balbín, Miscellanea Historica Regni Bohemiae dec. I. liber IV. seu Bohemia Sancta. Pragae, 1682.
Bohuslav Balbín, Život svatého Jana Nepomuckého. transl. ed.. Ladislav Kuncíř. Praha, 1940.
Jezsuita iskoladrámák. (Ismeretlen szerzők), programok, címlapok, (szerk. Varga Imre) Budapest: Akadémiai Kiadó – Argumentum, 1995. (Megsértődött ártatlanság: 45–103)
Jaroslav Kadlec, Svatý Jan Nepomucký. In: Bohemia Sancta. Životopisy českých světců a přátel Božích. ed. Jaroslav Kadlec. Praha, 1989. 208-218.
Kovács Eszter, „Légy cseheknek pártfogója, magyaroknak szószóllója…”. Cseh – magyar jezsuita összefüggések a kezdetektől 1773-ig, Piliscsaba – Budapest, PPKE-OSZK, 2015.
Kovács, Eszter, Cseh királyok, cseh szentek a XVII-XVIII. századi magyarországi jezsuita iskoladrámákban = Egyed Emese; Bartha Katalin Ágnes; Tar Gabriella-Nóra (szerk.) (Dráma)szövegek metamorfózisa. Kontaktustörténetek. / Metamorphosis of the (Drama)texts. Stories of relation. Kolozsvár, Erdélyi Múzeum Egyesület (EME), 2011, 141–147.
N. Kis Tímea, Egy szenttisztelet evolúciója. Nepomuki Szent János kultuszának kora újkori változásai és magyarországi sajátosságai, Budapest–Sárospatak, L’Harmattan– Tokaj-Hegyalja Egyetem, 2023.
Kovács Eszter
