Cikkek a következő kategóriából: szlovák

Esterházy Mycielska Mária, a magyar-lengyel Antigoné halálának 50. évfordulóján

2025.01.22.

Interencia

1975. január 21-én, azaz épp ötven évvel ezelőtt történt, hogy Esterházy-Mycielska Mária, befejezve földi pályafutását, a lengyelországi mieleci otthonában visszaadta lelkét a teremtőjének.Az életében fivére, János által csak „angyali jó Mariskának” nevezett Esterházy Mária halálának 50. évfordulója alkalmából szerettei, rokonai és tisztelői a kelet-lengyelországi Wiśniowa település templomában, iletve a Mycielski család itteni temetőkápolnájában gyűltek össze, hogy szentmisével emlékezzenek a hőslelkű asszonyra. De ki volt Esterházy-Mycielska Mária, akit az utókor „magyar-lengyel Antigoné” jelzővel tisztelt meg azon hősies erőfeszítés elismeréseként, amit fivére Esterházy János börtönből való kiszabadítása, majd halála utáni eltemetésének ügyében tett.

Käfer Istvántól búcsúzunk

2024.08.07.

Interencia

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy 2024. augusztus 5-én, életének kilencvenedik évében elhunyt Käfer István, a Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nyugalmazott intézet- és tanszékvezető tanára, a magyar-szlovák irodalmi kapcsolatok neves kutatója.Tanár Úr Budapesten született 1935. június 3-án. A második világháború éveire eső gyermekkora egy részét Érsekújvárott töltötte, 1945 tavaszán szemtanúja volt a város híres-hírhedt bombázásának is. A háború utáni első hónapokban megélte a Csehszlovákiában kezdődő magyarellenes intézkedéseket, de iskolaköteles kisdiákként a szlovák nyelv alapjait is itt sajátította el. Családjával nemsokára hazaköltöztek Budapestre, ahol folytatta középiskolai tanulmányait, majd felvételizett a budapesti egyetem bölcsészkarára, magyar-latin szakra. A felvételi bizottság, tekintettel arra, hogy kiderült, a jelölt ismeri a csehszlovák himnuszt, választás elé állította: felvételt nyer magyar-szlovák szakra, vagy vállalja a többéves sorkatonai szolgálatot. A felvételiző szerencsére az első lehetőség mellett döntött.Az egyetemen ismerkedett meg feleségével, Gabriellával (később sokunknak Gabi néni), akivel két gyermekük született, Gabriella és György, majd nyolc unokával és sok dédunokával örvendeztette meg őket a Jóisten. Két egyke gyermekként erre mindig is nagyon...

Szlovenszkóról – alternatívan

2024.06.29.

Interencia

Van egy jó hírünk! Szlovenszkóba át lehet menni csak úgy, a személyit sem kérik. Vinni persze kell. Szlovenszkó jó hely. Vannak ott magyarok és vannak ott szlovákok. Nem jól írom. Vannak ott szlovákok, ők adják az állam nevét. Mi azonban délről közelítünk, ha átmegyünk és előbb magyarokkal találkozunk. Nekünk ez a sorrend.

Autópályák Közép-Európán át

2024.06.04.

Interencia

Az autópálya hálózatban térségünkben még ma is a sugaras-gyűrűs szerkezettípus dívik, Nyugat-Európában pedig a rácsos, vagy raszteres szerkezet. Ez lehetne a mi követendő mintánk is. A rácsos, raszteres hálózat kiválóan betölti szerepét. Az ezekkel összekötött országok egymás mellett fekszenek, egy kelet-nyugat irányú vonal mentén. Létezik egy másik természetes fejlesztési irány is, a V4-eké, mely nekünk nagyon fontos. Lengyelország alatt fekszik Csehország és Szlovákia, ettől délre Magyarország, ettől még délebbre Szlovénia és Horvátország. Itt az országok egy észak-déli irányra rendeződnek, csak hiányzik az ennek megfelelő autópálya hálózat.

Haza és hazaszeretet a békéscsabai születésű Zsilinszky Mihály (Michal Zsilinszky) felfogásában

2024.02.01.

Interencia

Zsilinszky Mihály az alföldi szlovákok központjában, Békéscsabán született 1838-ban. Abban a korban élt, amikor a Felföldön kialakuló nemzeti mozgalomhoz képest „az Alföld periférikus helyzetbe került”, de nemcsak a magyar közélet személyisége lett, hanem tagja volt a Matica slovenskának is, a feloszlatott Matica gyűjteményéből megmentette Ján Hollý, Andrej Sládkovič, Pavol Jozef Šafárik kéziratát, levelezését. 1873-ban hozzájárult Andrej Sládkovič szlovák költő emlékművének felállításához. Számos történeti, vallástörténeti, szépirodalmi, művészettörténeti mű mellett monográfiákat, akadémiai emlékbeszédeket, politikai tanulmányokat is írt. Különösen érdekelte szűkebb hazája története: 1862-ben Szarvas város történetét (magyar és szlovák nyelven) dolgozta fel, Békés vármegye történeti emlékeit Haan Lajossal együtt készítette el.

Mit jelentett nekünk Kundera „üzenete”?

2023.12.30.

Interencia

Negyven éve jelent meg az emlékezetes esszé, a nagy hatású fölkiáltás Közép-Európáért. Hogy egyáltalán létezünk. Mert úgy látszott, kitörölt bennünket a jelenből és az emlékezetből Európa jaltai kettéosztása. Tizenöt évvel voltunk 1968 után. Amikor először találkoztam Milan Kundera írásaival. Nemzedékem számára történelmi esztendő volt ez. Nagy Gáspár így idézte föl később, mikor és hogyan lettünk mi közép-európaiak: “Eljegyeznek a történelemmel előre és hátra az időben… Én nem vonulok be, de elfoglal Közép-Európa.” Augusztus 21., a Varsói Szerződés csapatainak inváziója tette világossá számunkra, hogy a „rendszer” nem reformálható, és ha valaha is kiszabadulunk belőle, az csak együtt történhet szomszédainkkal, a térség többi népével.

Templomszentelés Dunasápújfalun

2023.12.01.

Interencia

Szlovákiában, a Pozsony melletti Dunasápújfalun, 2023. december 10-én, vasárnap, egy új, most épített templomot szentel fel Stanislav Zvolenský, pozsonyi érsek.

Anton Straka élete

2023.11.03.

Interencia

Anton Straka diplomata volt, a csehszlovák külügyminisztérium állt a háta mögött. Nem magánemberként, hanem hivatalnokként segítette a két világháború közötti időszakban a magyar írókat és költőket Budapesten és Prágában. Csehszlovákiában a magyar irodalmat és zenét, Magyarországon a cseh és szlovák irodalmat és zenét akarta népszerűsíteni. Magát mindkét kultúra propagandistájának tartotta. Olyan ember áll előttünk, aki eleinte papként próbált hatni környezetére. Nagyon szerette hazáját, és erős nemzettudat, emberszeretet jellemezte. Mikor azonban szembesült a korabeli erkölcsi problémákkal, végleg kiábrándult az egyházból, s más utat keresett a szlovákság szebb jövőjének építéséhez. Újságírói tevékenysége kezdetben nem volt mentes a kor nacionalista színezetétől, a magyarokkal szembeni ellenérzéstől, csakhamar viszont túllépve ezen a gondolkodáson, a csehek, magyarok és szlovákok, valamint minden más kis nép közös összefogását hirdette, szemben a fasiszta nézetekkel, mert belátta, hogy minden nemzetnek egyformán joga van a békés élethez, a fejlődéshez, az anyanyelv használatához és saját szellemi nagyjainak megbecsüléséhez. Példát mutatott arra, hogy a diplomácia eszközeivel a kultúra területén minden hátráltató és akadályozó tényező ellenére is elérhető a nemzetek barátsága, ha egymás értékeinek az elismerésére törekszünk.

A csehszlovák álom

2023.10.29.

Interencia

Hazám, Csehszlovákia, az egyetlen szellemi haza, amelyet egyáltalán a magaménak mondhattam, mindenekelőtt egy álom volt. Egy csodálatos álom az emberek között újjáépített igazságosság és egyenlőség hazájáról, amelyben az állampolgárság és a hűség az etnikai identitás és nyelv fölötti elvekre épül. Egy olyan szédítő álom, amelyért sokan haltak meg mindkét világháború során, a náci és kommunista haláltáborokban, vagy a bitófán. Egy álom, amely viszont – sajnálatos módon  – soha nem vált valóra.

Reflektáltalan szempontok a szlovák történelemfelfogásban

2023.07.28.

Interencia

A magyar–szlovák történelemfelfogás különbözőségeit ideje lenne tételesen számbavenni ahhoz, hogy politikusaink ne szét-, hanem összebeszéljenek. Ehhez pedig alapos intellektuális előkészítő munka szükséges, amely már megindult, de nem látni, pedig most nagyon kellene, hogy láthatóvá váljék.

1%

Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány (2500 Esztergom, Szt. István tér 10.) Adószám: 18617979-1-11

A honlapon közzétett tartalmak csak a szerző, illetve az Interencia folyóiratot kiadó szervezetek engedélyével közölhetők újra. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat ne, vagy szerkesztett formában közölje.

© Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány, Charta XXI. Egyesület

Főszerkesztő: Mészáros Andor

Szerkesztőség: Halász Iván, Illés Pál Attila, Käfer István, Kiss Gy. Csaba, Kovács Eszter, Surján László

ISSN

Kapcsolat:

szentadalbertalapitvany@gmail.com

2500 Esztergom, Szt. István tér 10.

Szerzőinknek

A beérkezett kéziratok elfogadásának, illetve megjelentetési időhöz kötésének joga a szerkesztőséget illeti meg. A kéziratokat Times New Roman betűtípusban, 12-es betűnagyságban, .doc vagy .docx, illetve .rtf kiterjesztésben várjuk a szentadalbertalapitvany@gmail.com email címre, mellékletként.

A kéziratok terjedelme nem haladhatja meg a fél ívet (20 000 leütés), az írások címe az 50 leütést. Az írásokhoz 250-500 leütés közötti terjedelmű bevezetőt, rezümét kérünk. Az ennél terjedelmesebb kéziratok esetén egyeztetés szükséges.

A kéziratokat magyar, vagy angol nyelven várjuk. A magyar nyelvű kéziratok esetében “A magyar helyesírás szabályai” című kötet legújabb kiadásának szabályai irányadók. Irodalomjegyzéket nem közlünk, az esetleges jegyzeteket, hivatkozásokat végjegyzet formájában kérjük. A kiemelendő szövegrészek kurzivált formában szerepeljenek. Az évszázadokat arab számmal kérjük feltüntetni, dátumok esetében az év és a nap számmal, a hónap betűvel. Személynevek esetében, első említésnél, a vezeték és keresztnevet is kérjük említeni. A képekhez, ábrákhoz címet és forrásmegjelölést kérünk.

A végjegyzetek esetében a Századok folyóirat hivatkozási előírásának használatát kérjük (https://szazadok.hu/dokumentumok/Kozlesi_szabalyzat_2017_majus.pdf, 2.3. Hivatkozások szerkesztési előírásai, 4-8.)